Nincs termék a kosárban!
Nyírtelek létrehozói egy olyan fát ültettek, amelynek nem volt gyökere. Az akkori rendszer koncepciója szerint — a korábban Nyíregyházához tartozó bokortanyákból — egy községet, s annak központját kellett kialakítani.
A hódoltsági török várkatonaság ismerete sok kérdésben nélkülözhetetlen, vagy legalábbis hasznos.
Dimitri Obolensky oxfordi professzor felvázolja, hogyan egyesítik fokozatosan a földrajzi, gazdasági és politikai kényszer-helyzetek Közép- és Kelet-Európának, valamint a Balkánnak legkülönfélébb nemzeteit a bizánci eredetű kultúrában, tudatosan is vállalt világszemléletben és közös mentalitásban.
A tanulmánykötet a háború hatására kialakult, majd annak végén és befejezését követően egyre kiterjedtebb, többnyire kényszeres migráció - magyar vonatkozásban - teljes körű bemutatására vállalkozik...
A könyv Roman Ungern-Sternberg (1885-1921), a magyar származású észt báró személyiségéről, katonai és politikai pályájáról szól. Ő volt az oroszországi ellenforradalom egyik legfélelmetesebb alakja a bolsevikok és pártolóik szemében. Buddhistaként és a ke
A háborút követő években végrehajtott csehszlovák-magyar lakosságcsere, a magyarság jogfosztása, Csehszlovákián belüli kényszer-áttelepítése a legsúlyosabb nemzeti tragédiáink sorát szaporítja...
"Mindig két út áll elõttünk. Az egyiken elindulunk, s nem tudjuk meg soha a másik hová vezet" - írta egy helyen Rabindranath Tagore indiai költõ. S így van ez a történelem menetében is. A kutató igyekszik a legtöbb dokumentumot...
1919. január 29-én, a környéken állomásozó katonák - a város polgárainak, vasutasainak kezdeményezésére és segítségével - kiverték a megszálló csehszlovák katonaságot Balassagyarmatról. Tettüket a katonai vitézség...
A kötet II. Rákóczi Ferencrõl és szabadságharcáról, illetve az azt követõ bujdosásról, diplomáciai és politikai viszonyokról szóló monográfia. A Rákóczi-szabadságharc történetét, "az ország nélküli fejedelmet", a ...
A levéltár Várostörténeti Tanulmányok sorozatában megjelent munka a budapesti és egyben a hazai nagyipar legnagyobb gyáróriásának kialakulását mutatja be az alapító, Weiss Manfréd életével és tevékenységével szoros összefüggésben.
Mária Terézia 1765-ben rendelte el a férfiágon kihalt (magvaszakadt) nemesi családok armálisainak, azaz címeresleveleinek lefoglalását és levéltárba adását, annak érdekében, hogy ne juthassanak illetéktelen kezekbe, és...
A forradalmárok, bár a marxi és lenini elveket ismerték, vagy legalábbis élt róluk valami idealizált kép a köztudatban, 1956 forradalma inkább ideológiamentes volt, mint szocialista. Még a nagyüzemi munkásság körében sem a kommunizmus reformja volt a cél.
Valamikor régen a mai Budapest területén, a Duna két partján két város szemlélte egymást: Buda és Pest. Mindkettő önálló volt, csak a Duna hatalmas hullámai választották el egymástól. A XIII. század folyamán e két város fokozatosan az ország politikai és
Kemendy Géza sármelléki kántortanító, tartalékos zászlós (majd hadnagy) a magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. (csáktornyai) zászlóaljának vonatparancsnokaként vett részt 1942/1943-ban a 2. honvéd hadsereg keleti hadszíntéren vívott küzdelmeiben.