A kötet szerzői (nyelvészek és szociológusok) országos reprezentatív mintával végzett szociolingvisztikai kutatás alapján vizsgálják a rendszerváltáskori magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződését. Végigvezetik az olvasót a nyelvi változatok és változások kutatásának tervezési fázisaitól kezdve, az elemzéseken és elméleti általánosításokon át a gyakorlati alkalmazásokig vezető úton. A nyelvművelők és az iskola által propagált explicit kodifikált normát szembesítik a magyarországi nyelvközösség nem vagy alig tudatosan elsajátított implicit normáival. 9 nem nyelvi (független) és 12 nyelvi (függő) változó korrelációinak részletes elemzésével, valamint egyéb nyelvhasználati-kommunikációs adatok bevonásával nyelv és társadalom új, sokszor meglepő összefüggéseit tárják fel. A könyv mindazoknak szól, akiket komolyan érdekelnek nyelvünk s társadalmunk összefüggései.

Tartalom

Köszönetmondások
Ábra- és térképjegyzék
Táblázatok jegyzéke
1. BEVEZETŐ (Kontra Miklós)
2. NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSMÓDOK (Kontra Miklós)
2.1. A nyelvművelés
2.2. Chomskyánus elméleti nyelvészet
2.3. Szociolingvisztika
2.4. Egy példa a három megközelítés különbségeinek illusztrálására: a -t végű igék
3. A VIZSGÁLAT KERETEI (Kontra Miklós)
A vizsgálat céljai
3.1. Mintavétel
3.1.1. Korábbi magyar minták
3.1.2. Néhány külföldi minta
3.1.3. A Magyar Nemzeti Szociolingvisztikai Vizsgálat mintája 44
3.2. A terepmunkások (adatfelvevők) kiválasztásáról
3.3. A kérdőív összeállítása
3.3.1. Grammatikalitási ítéletek
3.3.2. Szóbeli mondatkiegészítés
3.3.3. Írott alternatív formák közötti választás
3.3.4. Írott szöveg kijavítása
3.3.5. A feladatok sorrendje és nehézsége
3.3.6. A feladatok típusairól
3.4. A nem nyelvi (független) változók leírása
3.4.1. Iskolázottság
3.4.2. Településtípus
3.4.3. Nem 60
3.4.4. Életkor
3.4.5. Foglalkozás
3.4.6. Ingázók és lakhelyükön dolgozók
3.4.7. Etnikum 64
3.4.8. Mobilitás
3.4.9. Nyelvművelés
3.5. A nyelvi (függő) változók leírása
3.5.1. (bVn) és (bV)
3.5.2. (ik)
3.5.3. (ami) és (amely)
3.5.4. (nVk)2
3.5.5. (-t végű igék kijelentő módja) és (-t végű igék felszólító/kötőmódja)
3.5.6. (természetes, hogy X)
3.5.7. (e)
3.5.8. (a miatt)
3.5.9. (miatt) és (végett)
3.5.10. Néhány helyesírási változó
4. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK: A FÜGGETLEN VÁLTOZÓK HATÁSAI
A NYELVI VÁLTOZÓKRA (Kontra Miklós)
4.1. A -ba/ban kérdés először: az inessivusi (bVn) változó
4.1.1. Következetesség?
4.2. A -ba/ban kérdés másodszor: az illativusi (bV) változó
4.2.1. Következetesség?
4.3. Az ikes igék
4.3.1. A kijelentő E/l (m) változó
4.3.2. A feltételes E/l (nVk)1 változó
4.3.3. A feltételes E/3 (nV) változó r-:M
4.3.4. A felszólító E/3 (Vn) változó
4.4. Ami vagy amely? Az (ami) változó
4.5. Én tudnék vagy tudnák?: a (nVk)2 változó
4.6. Suksükölés és szukszükölés először: a (-t végű igék kijelentő módja) változó
4.6.1. Suksükölés
4.6.2. Szukszükölés
4.7. Suksükölés és szukszükölés másodszor: a (-t végű igék felszólító/kötőmódja) változó
4.7.1. Suksükölés
4.7.2. Szukszükölés
4.7.3. Következetesség?
4.8. Egy ma zajló mondattani változás: a (természetes, hogy X) változó
4.8.1. Ítéletek
4.8.2. Szóbeli mondatkiegészítések
4.8.3. Alternatívaválasztás
4.8.4. Írásbeli hibajavítás
4.8.5. További megjegyzések a (természetes, hogy X) változóról
4.9. Nem-e jön? Az (e) változó
4.9.1. Ítélet
4.9.2. Írásbeli hibajavítás
4.10. Az miatt csinálta? Az (a miatt) változó
4.11. Betegség végett zárva? A (miatt) és (végett) változók
4.11.1. A (miatt) változó
4.11.2. A (végett) változó
4.12. A helyesírási változók
5. A FÜGGETLEN VÁLTOZÓK HATÁSAINAK ÖSSZEGZÉSE (Kontra Miklós)
5.1. Milyen az iskolázott emberek nyelvhasználata? (Az iskolázottság hatásai)
5.1.1 .Várt és váratlan hatások
5.1.2. Az iskolázottsági mobilitás hatásai
5.1.3. Műveltség és „nyelvi műveltség"
5.2. A „bűnös város" standardabb nyelve (A településtípus hatásai)
5.2.1. Amikor nincs a lakhelynek hatása
5.2.2 Budapest és vidék
5.2.3. Városok és falvak
5.3. A magyar nők másmilyenek? (Nemi különbségek)
5.3.1. Nemi különbségek az MNSZV-ben
5.3.2. A nemi különbségek nem-semleges magyarázatáról
5.4. Mi változik? (Látszólagosidő-vizsgálatok)
5.4.1. Nincs változás
5.4.2. Valószínű változások
5.4.3. Hol zajlanak a változások?
5.5 Foglalkozás, ingázás, etnikum, mobilitás
5.5.1. Foglalkozás
5.5.2. Etnikum
5.6. Hatékony-e a nyelvművelés?
5.6.1. Kik fogyasztják a nyelvművelő javakat?
5.6.2. Kiknek szól a nyelvművelés?
5.6.3. A nyelvművelés hatásai
5.6.4. Kauzalitás?
5.6.5. A nyelvi boldogulás ismeretlen útjai
6. FELADATHATÁSOK (Kontra Miklós)
6.1. Az egyes adatközlők következetessége
6.2. Az adatfajtákról
6.3. A feladathatásokról
6.3.1. Az adatgyűjtés módszereivel kapcsolatos tényezőkről
6.3.2. A stimulusokkal (nyelvi adatokkal) kapcsolatos tényezőkről
6.3.3. Szóbeli produkció, grammatikalitási ítélet és írásbeli hibajavítás különbség
7. A SZÉP MAGYAR BESZÉD ÉS A CSÚNYA (Kontra Miklós)
7.1. Hol beszélnek szépen és csúnyán magyarul?
7.1.1. Nyelvészeti kérdés ez?
7.1.2. Imre Samu tanulmánya (1963)
7.1.3. Terestyéni Tamás vizsgálata (1987)
7.1.4. Kik beszélnek szépen és kik csúnyán?
7.1.5. Hol beszélnek a legszebben s hol a legcsúnyábban magyarul?
7.1.6. Hat nyelvjárási terület ítéletei
7.1.7. A budapestiek ítéletei és a budapesti beszédre vonatkozó ítéletek
7.2. Milyen a szép magyar beszéd?
8. NYELV ÉS TÁRSADALOM A RENDSZERVÁLTÁSKOR
8.1. Stigmatizáció és nyelvi tudat (Pléh Csaba)
8.1.1. Normák és hiperkorrekció a normatív irányulású nyelvi közösségben
8.1.2. A nyelvművelés néhány grammatikai alapelve
8.1.3. Grammatikai feladataink logikája a stigmatizáció-hiperkorrekció szempontjából
8.1.4. Grammatikai ítéletek és produkciók (leíró eredmények)
8.2. Tudás-stílusok és kommunikatív habitusok (Angelusz Róbert - Tardos Róbert)
8.2.1. Elméleti keretek
8.2.2. A tudás-stílusok társadalmi eloszlása az 1980-as évek Magyarországán
8.2.3. Kommunikációs habitusok - egy kísérleti tipológia
8.3. A megszólítási formák szociokulturális jellegzetességei a rendszerváltáskor (Az elvtárs-tói az úr-ig) (Angelusz Róbert - Tardos Róbert)
8.3.1. Megszólítási formák és történeti-társadalmi kontextus
8.3.2. A megszólítási formák vizsgálatának alapadatai
8.3.3. Társadalmi-demográfiai jellegzetességek
8.3.4. A megszólítások szociokulturális térképei
8.4 Köszönési szokások a rendszerváltáskor (Terestyéni Tamás)
8.4.1. Köszönések és köszönési stílusok
8.4.2. A köszönési stílusok társadalmi-demográfiai kötődése
8.4.3. Tudás-stílusok és köszönési stílusok összefüggése
9. KITEKINTÉS: POLITIKA, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, EMBERI JOGOK, ISKOLA (Kontra Miklós)
9.1. Nyelv és politika
9.2. Nyelv és igazságszolgáltatás
9.3. Nyelv és emberi jogok
9.4. Nyelv és iskola
Irodalom
Név- és tárgymutató
1. melléklet: néhány megjegyzés az alkalmazott statisztikai
eljárásokról (Pléh Csaba)
2. melléklet: A nyelvi feladatok, rövid nevük és alapmegoszlásuk

Oldalszám: 371

Kiadási év: 2003