A sorozat harmadik kötete a magyar nyelv eredetének, kialakulásának és más nyelvekhez való viszonyának kérdéskörével foglalkozik. Számba veszi a magyarok elnevezéseit az arab, perzsa, görög és a korai európai forrásokban; foglalkozik a törzsnevekkel, az ősi magyar helységnév-típusokkal, legrégibb személyneveink eredetével és a honfoglaló magyarság írásbeliségének nyomaival, köztük a rovásírással.

Tartalom

Bevezető
Harmatta János: A nyelvtörténet korszakolásának problémái
Györffy György: Népek és nyelvek a honfoglalás térségében
Rédei Károly: A magyar nyelv helye a finnugor nyelvek között
Kálmán Béla: Adalék egy közös nyelvhasználati jelenséghez
Róna-Tas András: Török nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre
H. Tóth Imre: Szláv nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre
Gulya János: A magyarok önelnevezésének eredete
Elter István: A magyarok elnevezései arab forrásokban
Nyitrai István: A magyarok elnevezései a perzsa forrásokban
Király Péter: A magyarok elnevezése a korai európai forrásokban
Harmatta János: A magyarok nevei a görög nyelvű forrásokban
Györffy György: Az avarok nyelve
Györffy György - Harmatta János: Rovásírásunk az eurázsiai írásfejlődés tükrében
Benkő Loránd: A honfoglaló magyarság nyelvi viszonyai és ami ezekből következik
Kiss Lajos: Korai magyar helységnévtípusok
Kiss Lajos: Pannónia helyneveinek kontinuitása
Kiss Lajos: Erdély vízneveinek rétegződése
Berta Árpád: Eltérő nézetek a magyar törzsnevek eredetéről
Györffy György: A magyar törzsnevek és törzsi helynevek
Fehértói Katalin: Eltérő nézetek legrégebbi személyneveink eredetéről
Györffy György: Korai személy- és méltóságneveink kérdéséhez
Rövidítések
Névmutató

Oldalszám: 266

Kiadási év: 1997