A kötetben olvasható tanulmányok a Baranya és Tolna vármegyék határában álló Máré-vár és tágabb környezetének a közép- és kora újkori történelméről szólnak. Ám korántsem a helytörténet iránt érdeklődők számára szolgálnak újdonságokkal. A történészek által írt cikkekből szépen kirajzolódik az a mintázat, ahogy lokális események beilleszkednek nagyobb, akár országos történelmi folyamatokba. Így lett az ismeretlen Bogár István pályaképe egyben Anjou I. Károly konszolidációs politikájának egyik látlelete, és itt olvasható először az egykor országos jelentőségű Várdaiak első átfogó családtörténete (C. Tóth Norbert főlevéltáros, kutatócsoport-vezető: Máré-vár urai [14–16. század]). Az is kiderül, milyen szerepe volt Máré-várnak a régióban, illetve, hogy egy oklevélből miként lehet érdemben megírni egy mezőváros – jelesül Szászvár – késő középkori történetét (Lakatos Bálint tudományos főmunkatárs Szászvár mezőváros [egyetlen] oklevele a 15. századból), valamint, hogy a mai utódok miként lelhetik meg őseiket a 16. századi oszmán defterekben. A kötetben megjelent tanulmányok tehát belefűzik a Kelet-Mecseket az ország történetébe, és ezzel minden, a korszak iránt érdeklődő számára új ismeretekkel szolgálnak.

Tartalom

Előszó
Nógrády Árpád. Az első máréi várúr: Bogár István (Családtörténet és pályakép tizenöt pontban)
C. Tóth Norbert. Máré-vár és urai (14-16. század)
Horváth Richárd. Máré-vár helye és jelentősége a tolnai-baranyai régióban
Lakatos Bálint. Szászvár mezőváros (egyetlen) oklevele a 15. századból
Varga Szabolcs. Máré-vár birtoklástörténete 1526–1543 között: Kihez köthetők a reneszánsz építkezések?
Sudár Balázs. Egy sajátos kistérség török összeírásainak tanulságai: Egregy és Kárász a 16. század második felében.
A kötet szerzői

Oldalszám: 236

Kiadási év: 2024