"A... profán épületek nagyobb pusztulásnak is voltak alávetve, mint a ... templomok. Ez utóbbiakat ugyanis már a köveikhez nemzedékről nemzedékre fűződő kegyelet is megoltalmazza, míg viszont a lakóház, tulajdonosának változásával ma is rendszeresen alakot cserél..." írta 1905-ben Divald Kornél, a jeles művészettörténész (Divald 1905. 65.), rámutatva az anyagi kultúra ingatlan emlékeivel foglalkozó tudományágak egyik alapvető problémájára.
Főként e tényből adódik ugyanis, hogy a régebbi történeti korszakok - többek között a középkor vagy a kora-újkor - építészetének története számunka ma még mindig elsősorban a szakrális építészet története, s jóval kevésbé ismerjük a profán épületek, így a szélesebb értelemben vett lakóház formájának változásait. Ugyanakkor természetesen az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyházi építmények alaprajzát, tér- és részletképzését általában szigorú liturgikus előírások határozták meg, mit ahogy az is tény, hogy az írásos és ábrázolásanyag is sokkal gazdagabban maradt ránk ezen emlékekről, mint a világi építményekről - várakról, kastélyokról, nemesi, polgári, paraszti lakóépületekről.

Tartalom

Bevezetés
A 16. századi kastélyok és előzményeik kutatástörténeti vázlata
Az északkelet-magyarországi kastélyok régészeti kutatása
Csenger
Golop
Kéked
Kisvárda
Monok
Nyírbátor
Pácin
Sárospatak
Szerencs
Vaja
Beregszentmiklós
Borsi
Kúriák és kastélyok régéseti kutatása az ország más területein
Összefoglalás
Irodalom
A képtáblák jegyzéke
Képtáblák

Oldalszám: 219

Kiadási év: 2000