A Magyar Királyság számára a 18. század sok szempontból az újjáépítés, a regeneráció időszaka volt. Tompa László könyve ezt a folyamatot az egyik legfontosabb helyi tényező, az uradalom vizsgálatával közelíti meg. A Batthyány család – a kora újkor és az újkor egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb arisztokrata famíliája – három dunántúli birtokának 1711 és 1767 közötti gazdaság- és társadalomtörténeti vizsgálata hasznos tanulságokkal szolgálhat nagybirtok és parasztság, uraság és jobbágy, végeredményben pedig a helyi hatalom és a „kisember” viszonyának megértéséhez az újjáépítés közös munkájának folyamatában.

Tartalom
Előszó
Módszertan
Sejtések a birtokregenerációval kapcsolatban
Szakirodalmi és forrásadottságok, a kutatás munkamódszere
A vizsgálat forrásadottságai
Országos és megyei kvantifikáció
Az uradalmi forrásanyag
A gazdatiszti levelezések
A Magyar Királyság agráriuma a XVIII. század első felében
Az ország revitalizálása „elméletben”: Einrichtungswerk, Neoacquistica Commissio és a kamarai igazgatás alternatívái
Gazdálkodási formák és az agrárium helyzete a XVIII. századi Magyarországon
A feudális gazdaság termelőerői – terminológiai problémák
Az ország demográfiai és etnikai helyzete 1711–1768 között
A Habsburg udvar agrárpolitikája a visszafoglaló háborúktól az úrbérrendezésig
Rendi társadalom és „zweite Leibeigenschaft”
A Batthyányak és birtokrendszerük
A Batthyány családról: birtokszerzők és örökösök
A Batthyány-birtokrendszer és vármegyei beágyazottsága
Az enyingi uradalom
Az uradalom birtoklástörténete
Az uradalom mérete és kiterjedése
Az enyingi uradalom termelési tényezői
Az uradalom természeti körülményei
Infrastruktúra és haszonvételek
Humán tőke – az uradalom népessége
Az enyingi uradalom jogállása: urbariumok és a hídvégi kiváltságlevél
Termelési ágak és foglalkoztatottság
Szántóföldi növénytermesztés
Állattenyésztés
Szőlőgazdálkodás
Ipar és kézművesség az enyingi uradalomban
A siklósi uradalom
Az uradalom birtoklástörténete
Az uradalom mérete, kiterjedése
A siklósi uradalom termelési tényezői
Az uradalom természeti körülményei
Infrastruktúra és haszonvételek
Humán tőke – az uradalom népessége
A siklósi uradalom jogállása: az ususos rendszer és Siklós contractusa
Termelési ágak és foglalkoztatottság
Szántóföldi növénytermesztés a Caprara-erában
Szántóföldi gazdálkodás a Batthyány-erában
Állattartás a siklósi uradalomban
Szőlőművelés és borkereskedelem a siklósi uradalomban 1728–1768
Erdőhasználat és faizás.
Ipari tevékenység az uradalom területén
A bicske-mányi uradalom
Az uradalom birtoklástörténete - betagozódás a Batthyány-birtokrendszerbe
Termelési tényezők
A termőföld minősége
Az uradalom vízrajza
Infrastruktúra és haszonvételek
Rétek és legelők
A bicske-mányi uradalom népessége
A bicske-mányi uradalom jogállása: contractualis kötés
Termelési ágak
Szántóföldi növénytermesztés
Állattenyésztés a bicske-mányi uradalomban
Szőlőművelés, borászat a bicskei uradalomban
Erdőgazdálkodás, faizás, uradalmi vadaskertek
Boltok és üzletek; mesteremberek az uradalmon belül
Konklúzió: a birtokregeneráció gyakorlata
A demográfiai nyereségről
A jobbágygazdaságok a birtokregeneráció folyamatában
Az uradalom mint birtokregeneráló tényező – törekvő és megelégedő gazdaságok
Bicske
Enying
Siklós
Az uradalom és a jobbágyi lakosság egymásra hatása
Munkajáradék - a robotoltatás kérdése
Az adózás formái
A birtokregeneráció sokrétű dinamikája
Utószó
Felhasznált források és szakirodalom
Levéltári források
Kiadott források
Irodalom

Oldalszám: 330

Kiadási év: 2024