A Bükk hegység hutatelepülései a 18-19. században kialakult, üveghuták (üveghuta) köré szerveződött szlovák és németajkú közösségek, melyek a bükki üveggyártás központjai voltak.

Tartalom

BEVEZETÉS
A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSA
Az erdőségek jelentősége a kamarai gazdálkodásban a 18. század első felében
Az üveggyártás, mint településformáló tényező
Újhuta (Bükkszentkereszt) kialakulása
Az üveggyártás fénykora és hanyatlása
NÉPESSÉG
Az első telepesek
A Felföld kicsiben
A hutatelepülések népességmozgalmi jellemzői 1831–1918 között
Asszimilációs törekvések
TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS ÉPÍTKEZÉS
Telkek
Építmények
A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI
Üveggyártás
Az erdő haszna
Közbirtokosságok
Fakitermelés
Szénégetés
Mészégetés
Famunkák
Egyéb erdei munkák
Gyűjtögetés
Állattartás–fuvarozás
A szarvasmarha tartása
Hagyományos lótartás
A sertés hagyományos tartása
Fuvarosok (furmányosok) és kereskedők
Idegenforgalom
TÁPLÁLKOZÁS
Levesek
Tészták
Kásás ételek
Húsételek
Tejtermékek
Egyéb ételek
Italok
Az étkezések rendje
Jeles napok ételei, étkezési szokásai
ÜNNEPEK, SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK
Kalendáris szokások
Születési és házassági szokások
A hitvilág hiedelemalakjai
ÖSSZEGZÉS
IRODALOM
HÜTTENSIEDLUNGEN DES BÜKK-GEBIRGES
HISTORICKÁ ETNOGRÁFIA SKLÁRSKYCH OSÁD V BÜKKU

Oldalszám: 308

Kiadási év: 2003