Jelen szöveggyűjtemény tanulságos olvasmányként szolgálhat bárki számára, akit a város történetének alapkérdései, valamint az elmúlt közel 130 év Budapestjének színei, az egyes korszakok hangulata érdekelnek.

Tartalom

I. kötet:
ELŐSZÓ
1. fejezet
Koncepciók és víziók a nemzeti fővárosról
Reitter Ferenc emlékirata gróf Andrássy Gyula miniszterelnök részére Budapest egységes fővárossá fejlesztéséről (1869 december)
Ankét a fővárosi törvény irányelveiről (1871, április 25-28.)
Jegyzőkönyv a Nagykörút létesítése ügyében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest Főváros által kiküldött vegyes bizottmány üléséről (1884. január 14.)
Az Országos Iparegyesület emlékirata a tervezett Eskü téri híd hatásáról Budapest fejlődésére (1891. március 20.)
Bernát István: Gazdasági decentralizáció (1899)
Harrer Ferenc: A modern városigazgatás problémái (1911)
Basch Imre: A főváros mint vállalkozó (1913)
Preyer Hugó a szociális szempontok érvényesítéséről a várospolitikában (1910)
Bárczy István - Harrer Ferenc: Tanulmány a szomszédos községeknek Budapesthez való kapcsolásáról (1908)
Molnár Ferenc felszólalása a városegyesítés 40. Évfordulója alkalmából tartott díszközgyűlésen (1913. november 17.)
2. fejezet
METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN"
Kőrösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról (1880)
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a főváros malomiparáról (1870-1875)
Krausz Simon bankár visszaemlékezéseiből
Kőváry László: A millennium lefolyásának története (1896)
A budapesti társaság (1886)
Herczeg Ferenc emlékezései a nyolcvanas évek Budapestjére
Salamon Ödön: A mai Budapest (1898)
Pásztor Mihály: Az eladósodott Budapest (1907)
Somogyi Manó: Az óbudai hajógyár munkásainak helyzete (1888)
Tiszti főorvosi jelentés a IX. és a X. kerületi nagyüzemek munkásainak lak- és táplálkozási viszonyairól (1892)
A szegényügy rendezését tárgyazó rendszabály (1875)
Horváth János tanácsnok előadói javaslata a szegényügy rendezése tárgyában (1885)
Thirring Gusztáv: Budapest gyermekegészségügyi viszonyai (1886)
Nemes Lipót: A kültelki gyermekek élete és jövője (1913)
Bárczy István polgármester előterjesztése a fővárosi lakásviszonyok javítása tárgyában (1909)
Pataki Béla: Adatok az iskolás gyermekek fürdéséhez (1911)
Buchinger Manó: A magyar munkásmozgalom bölcsőjénél
Kassák Lajos a lakbérsztrájk- és házbojkott-mozgalmakról (1910)
Kassák Lajos a „vérvörös csütörtökről" (1912. május 23.)
Wildner Ödön tanácsnok előterjesztése a főváros tanácsához a munkanélküliek segélyezése tárgyában (1913. március 1.)
Madzsar József: A meddő Budapest
Thirring Gusztávnak, a Székesfőváros Statisztikai Hivatala igazgatójának emlékirata a vasúti tarifapolitikának a fővárosra gyakorolt hatásáról (1912. február 22.)
Békey Imre: Budapest főváros közoktatásának vázlatos története az 1868. évtől az 1881. év végéig
Bárczy István tanácsnok előterjesztése a székesfőváros közoktatási intézményeinek fejlesztése ügyében (1902)
Gróf Festetics Géza tanácsnok körlevele a községi elemi iskolák vezetőihez a szegény tanulók megsegítésére szolgáló perselyek ügyében (1908)
Gróf Festetics Géza tanácsnok előterjesztése a tanácshoz egy fővárosi tanítóképző felállítása ügyében (1911)
Szabó Ervin: Községi nyilvános könyvtár Budapesten (1910)
A fővárosi közgyűlés vitája „Ferenc József Koronázási Jubileumi Díj" adományozásáról Ady Endre részére
3. fejezet
TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN
Krúdy Gyula: Hogy tört ki a forradalom? (1918 október)
József főherceg a forradalom kitöréséről
Hatvany Lajos: Egy hónap története
Munkáselőadás az Operában (1919 február)
Szerdahelyi Sándor emlékei a Tanácsköztársaságról
A Hadügyi Népbiztosság felhívása a Vörös Hadseregbe történő jelentkezésre (1919. április 20.)
Budapest munkástanácsának felhívása a vidéki direktóriumokhoz (1919 nyara)
Tervezet a fővárosi lakosság egy részének vidékre telepítéséről (1919 nyara)
Herczeg Ferenc emlékezései 1919-ről
A Budapesti I. kerületi Magyar Állami Tanítóképző Intézet tanári karának 1919-1920. évi jegyzőkönyveiből
Horthy Miklós fővezér válasza Bódy Tivadar polgármesternek a nemzeti hadsereg bevonulása alkalmával a Gellért szálló előtt mondott ünnepi beszédére (1919. november 16.)
Budapest hivatása a nemzetközi kereskedelemben. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara emlékirata (1920 december)
Hilbert Vilmos indítványa a Törvényhatósági Bizottság közgyűlésén a főváros alkalmazásában álló zsidók kimutatásáról (1921. február 16.)
A Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala által készített röplapszöveg a Szent István hét népszerűsítésére (1927)
A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat minisztertanácsi tárgyalása (1929. november 13.)
4. fejezet
Metszetek a város életéből a trianont követő évtizedben
Török István: A budapesti bejegyzett cégek statisztikája (1890-1930)
Schuler Dezső: A hajléktalanság kérdése a székesfővárosban (1920-1928)
Móricz Miklós: A ház és a lakás (1920-1930)
Pásztor Mihály: Budapest gondjai (1927)
Zentay Dezső: A munkanélküliség alakulása a szellemi pályák körében (1930)
Molnár Olga: Munkanélküliség a szellemi pályákon alkalmazott nők körében
Török István: A munkanélküliség a fizikai munkások körében (1914-1932)
Krúdy Gyula: A békebeli tavasz (1925)
Láng Panni: Egy budapesti polgárcsalád mindennapjai
Zentay Dezső: ötven munkáscsalád háztartási statisztikája (1929)
Csorna Kálmán: Program a főváros gyermekvédelmi szervezetének kiépítésére (1927)
Pásztor Mihály: A jókedv ára (1926)
Thirring Gusztáv: Művelődés- és iskolaügy (1873-1923)
5. fejezet
FÜGGELÉK
Statisztikai táblázatok
A szemelvények szerzői

II. kötet:
ELŐSZÓ
Ajánlott irodalom
I. fejezet
Koncepciók és víziók "Budapest székesfővárosról"
Szabó Dezső: A falu Budapest (1935. április 13.)
Szabó Dezső: Budapest környéke(1937. november 15.)
Budapest városfejlesztési programja (1940 október)
A Magyar Közigazgatástudományi Intézet emlékirata Nagy-Budapest megszervezéséről (1941. április 12.)
Szendy Károly a leendő Nagy-Budapest szociális igazgatásának feladatairól (1942)
Weis István: Nagy-Budapest (1942)
II. fejezet
Metszetek „Budapest székesfőváros" életéből
Szigeti Gyula: A gazdasági válság Budapest életében (I935)
Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)
Buziássy Károly: A budapesti mozik és hangversenyek statisztikája (1938)
Molnár Olga: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (1934)
Erbe Odescalchi Sándor herceg az arisztokrácia társaséletéről
Javaslat 200 és 300 pengő havi jövedelem beosztására (1934)
Vasvári László: A korszerű kislakás építészeti szempontból (1934)
Németh László: A Medve utcai polgári (1937)
Babirák Mihály - Kokovai Lajos: A polgári iskolai tanulók pályaválasztásáról (1936)
Rézler Gyula: Egy magyar textilgyár munkástársadalma (1943)
Fischer József: A budapesti munkáslakások szociológiája (1943)
Szécsi János: A pesti nyomorgyűrű (1938 december)
A Székesfőváros Társadalompolitikai Ügyosztályának 1940. évi jelentéséből
Markos Béla a főváros idegenforgalmáról (1936 november)
Jankovits Miklós: A nyolcosztályos elemi népiskola jelentősége Budapest Székesfőváros szempontjából (1940 december)
Az iparosok és kereskedők származásának igazolása a "második zsidótörvény" alapján (1939 szeptember)
Megemlékezés Észak-Erdély visszacsatolásáról a Csobánc utcai elemi iskola szülői értekezletén (1940. december 11.)
Az Állami Németnyelvű Tanítóképző - Líceum tanári karának jegyzőkönyve a német nemzetiségű diákok körében uralkodó szellemről (1942. február 25.)
III. fejezet
BUDAPEST. A „FRONTVÁROS"
Edelsheim-Gyulai Ella: Légi támadás (1942 szeptember)
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete az iskolák hősi halottainak nyilvántartásáról (1942. október 8.)
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete az iskolák légoltalmi riasztószolgálatának megszervezéséről (1943. november 13.)
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete a tanárok által követendő magatartásról a német megszállás után (1944. március 23.)
Zsidó szerzők műveinek eltávolítása a XII. ker. Állami Líceum és Tanítóképző Intézet könyvtárából (1944 április)
Szerb Antal elbocsátása a középiskolai tanári szolgálatból a zsidók közszolgálatának megszüntetéséről szóló rendelet alapján (1944. április 24.)
Mi lesz a zsidó üzletekkel? (1944. április 29.)
A XII. ker. Állami Líceum és Tanítóképző Intézet épületének igénybe vétele német katonai kórház céljára (1944. május 16.)
Munkácsi Ernő a budapesti zsidóság összeköltöztetéséről
Fenyő Miksa naplójegyzete, 1944. június 28
Veesenmayer német birodalmi megbízott távirata Ribbentrop külügyminiszternek a budapesti zsidók deportálásának tervéről (1944. július 9.)
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete a tanítás befejezéséről (1944. október 25.)
Magyar katonai dokumentumok az ostromlott Budapesten uralkodó állapotoktól (1944. december 30.; 1945. február 10.)
Darvas József az ostrom napjairól
Márai Sándor: Budai séta (1945 március)
IV. fejezet
ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS -ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK
Csorba János polgármester felterjesztése Miklós Béla miniszterelnökhöz a főváros helyzetéről (1945. február 11.)
Török István: Budapest népességének vándormozgalma a háború alatt és az ostrom után
Jegyzőkönyv a XII. ker. Állami Líceum és Tanítóképző Intézet tanári karának üléséről (1945. április 3.)
Vita a Budapesti Nemzeti Bizottság ülésén a földreform végrehajtásáról és a német nemzetiségű lakosság kezeléséről (1945. április 11.)
Dokumentumok a csepeli Weiss Manfréd-művek sorsáról 1944-1945-ben
Fischer József a Fővárosi Közmunkák Tanácsa utolsó éveiről
Schifferné Szakasits Klára 1945. május 1-ről
Marcell Gyula: Budapest lakosságának életharca ötszáz tanuló étrendjében (1945 december)
Detektívjelentés a pénzromlás által kiválton közhangulatról (1946. március 15.)
Péter Gábornak, az Államvédelmi Osztály vezetőjének kimutatása az osztály 1946. október 20-ig kifejtett működésétől
Jegyzőkönyv a Nagy-Budapest kialakítása ügyében kiküldött munkabizottság üléséről (1945. július 27.)
Az új fővárosi törvény előkészítésére kiküldött különbizottság jelentése (1947 május)
Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja tárgyában. (1947 január)
Az egyházi iskolák államosítása ellen tiltakozó röplap (1948 április)
1848 centenáriumának ünneplése (1948. szeptember 20.)
Schifferné Szakasits Klára az új vezető réteg életmódjáról
Pongrácz Kálmán polgármester jelentése a belügyminiszternek Budapest lakosságának 1949 decemberi politikai közhangulatáról ...
A polgármesteri I. (elnöki) ügyosztály összefoglaló jelentése a Nagy-Budapest létrejöttével kapcsolatos közhangulatról (1949.december23.).
V. fejezet
A HIDEGHÁBORÚ „FRONTVÁROSA"
Nagy-Budapest 10 éves városfejlesztési tervének vázlata (1950. március 23.)
A Budapesti Városi Tanács VB Népművelési Osztályának feljegyzése Sztálin szobrának elhelyezése ügyében (1950. március 7.)
A Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek alapítólevele (1950. március 30.)
Nemes György a Rákosi-kultuszról
Görgey Gábor az 1951. évi kitelepítésekről
Jelentés a főváros lakosságának 1952 februári politikai közhangulatáról . .
Jelentés a Budapesti Városi Tanács irányítása alá tartozó színházak, varieték és a cirkusz műsorpolitikájáról (1952. július 21.)
A Budapesti Rendőrkapitányság ügyeletének jelentése a Sztálin halálával kapcsolatos megnyilvánulásokról (1953. március 9.)
A Budapesti Városi Tanács VB egyházügyi előadójának 1953 március havi jelentéséből
Hangulatjelentés Nagy Imre kormányprogramot ismertető beszédének visszhangjáról a lakosság körében (1953. július. 15.)
Pongrácz Kálmán tanácselnök jelentése Nagy Imrének, a Minisztertanács elnökének a főváros életét, a lakosság ellátottságát jellemző adatokról (1953. október 9.)
Tájékoztató az üzemi dolgozók és üzemi vezetők által felvetett szociális és kulturális problémákról (Ganz Vagongyár) (1953 október)
Rendőrségi jelentés az 1954. évi labdarúgó-világbajnokság döntőjének elvesztését követő tüntetésekről (1954. augusztus 14.)
A Belügyminisztérium Budapesti Főosztályának utasítása az I954. évi tanácsválasztásokkal kapcsolatos rendőri feladatokról (1954. október 16.)
Iskolabírálat I. Faragó László fővárosi tanulmányi felügyelő értékelése a Táncsics Mihály Gyakorló Tanítóképző oktató-nevelő munkájáról (1956. február 20.)
Iskolabírálat II. Szathmáry Lajos tanulmányi vezető (farsangi) értékelése a Táncsics Mihály Gyakorló Tanítóképző oktató-nevelő munkájáról. (1956. február 25.)
VI. fejezet
A VILÁG FIGYELMÉNEK KÖZÉPPONTJÁBAN
Angyal István vallomása az 1956. október 23-1 eseményekről
Kopácsi Sándor az 1956 október végi napokról „Az ország szíve kinyílt..." (1956. november 3.)
Csepel felveszi a munkát (1956. november 3.)
Kővágó József megbízott polgármester nyilatkozata a Magyar Nemzetnek 1956. november 3-án
Malasenko altábornagy visszaemlékzése a szovjet csapatok 1956 novemberi budapesti harcairól
A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának jelentése a kormányhoz a budapesti harcok során keletkezett károkról (1957. január 21.)
A Fővárosi Bíróság jelentése az „ellenforradalmi bűncselekményekkel" kapcsolatos ítélkezésről (1958. június 25.)
VII. fejezet
AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A .LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG
A Vár és a Vigadó sorsa az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1959. július 21)
Budapest általános rendezési terve az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1960. július 26.)
Polónyi Károly: Budapest városképe (1973)
A népesség és a jövedelmi viszonyok alakulása a hatvanas években
Sándor Pál: A fővárosi lakásépítés hatékonysága (1981)
Csőregh Éva: Lakótelepi gyerekek (1978)
Kolosi Tamás: "Miféle népek laknak arra?" (1979)
Kemény István - Kozák Gyula: A Csepel Vas- és Fémművek munkásai (1971)
Solt Ottilia: Szakképzetlen családok (1977)
Solt Ottilia: "Kész a leltár". Egy budapesti kerület alacsony jövedelmű munkáscsaládjai (1975)
Jelentés a fővárosban élő és dolgozó cigányok helyzetéről (1981 november)
Berey Katalin: A város előszobája (1981)
Juhász Júlia: A Skála születése (1976)
Emlékezések a "hatvanas évek" "Ifipark"-jára
Budapest oktatásfejlesztésének irányelvei (1969)
Állambiztonsági jelentések az 1988. és 1989. június 16-i megemlékezésekről
ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS
Beluszky Pál: Budapest társadalma a modernizáció útján 1948-tól máig (1992)
FÜGGELÉK
Statisztikai táblázatok
A szemelvények szerzői
Rövidítések jegyzéke

Oldalszám: 481+624

Kiadási év: 1999-2000