A kötetben szereplő dokumentumokkal átfogóan, tematikai megkötöttség nélkül próbáljuk meg bemutatni Zala megye politikai, társadalmi és gazdasági életének átalakulását 1947 és 1956 között. A mű mind formai...

A Zala Megyei Levéltár kiadványsorozatának, a Zalai Gyűjteménynek ezen újabb kötetében a Tisztelt Olvasó két olyan megyeleírást talál, amelyek eredetijével sajnos nem a mi intézményünk büszkélkedhet. Tartalmi fontosságuk okán azonban kötelességünknek érez

A Zala Megyei Levéltár kiadványsorozatának, a Zalai Gyűjteménynek ezen újabb tanulmánykötete, a XIII. századtól egészen a XX. század közepéig kíséri végig a Kedves Olvasót, felvillantva Zala megye történetének egy-egy, a legújabb kutatások által feltárt e

A veszprémi székeskáptalan a város többszöri török megszállása után 1630-ban ugyan újból megkezdte működését, de csak a 18. század biztosított nyugodtabb körülményeket a kibontakozáshoz. A háborús idők elmúltával a káptalan igyekezett betelepítéssel...

Jelen kötetben az oszmán háborúkat követő reorganizáció idejét élő püspökség Zala vármegyei területeinek virágzó barokk korszakába, a 18. század utolsó éveibe nyerhetünk átfogó bepillantást ...

1778-1779-ben Bajzáth József megyéspüspök kánoni látogatást végzett püspöki tartományában, amelynek során felmérte többek között az egyes települések lélekszámát, felekezeti megoszlását, a templomok, kápolnák, ...

"Nem kevés fájdalommal kintelenítünk ezen utolsó romlásunkban az Felséges Consiliumhoz, mint szegényeknek pártfogójához folyamodnunk a végett tudniillik: hogy valamint már ennekelőtte nem ugyan az T. N. Vármegyének akarattya ellen, sőtt kegyes adott tanát

A veszprémi bazilika korábbi barokk épületét báró Hornig Károly veszprémi püspök (1888–1917) az egyházmegye 900 éves fennállásának évfordulójára Aigner Sándor építésszel neoromán stílusban átépíttette. A barokk székesegyház külső megjelenéséről és belső..

Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójáról a Veszprémi Érsekség egyháztörténeti konferencia keretében emlékezett meg.

Háborús évek. A veszprémi egyházmegye a második világháborúban című konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartja kezében az olvasó.

A Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága 2014 augusztusában konferenciát szervezett „Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében” címmel. Az ott elhangzott előadások alapján született meg ez a tanulmánykötet,...

Tanulmánykötetünk két konferencia anyagát tárja az olvasó elő. Az 1918-1919-es esztendők politikai változásai alapvetően érintették a katolikus egyház életének addig megszokott kereteit: a tanulmányok megvilágítják,...

A kötet tanulmányai az olvasó elé tárják a 17. század veszprémi püspökeinek személyiségét, továbbá az egyháztörténet olyan speciális területeit, mint a szerzetesrendek újbóli megtelepedése, a katolikus...

A veszprémi egyházmegyében a 16. század elején mintegy hatszáz plébánia és az ország területén megtelepedett szerzetesrendek egynegyede volt megtalálható;...

Amikor az oszmánok 1552-ben meghódították Veszprémet, nemcsak a dunántúli végvárvonal egy erősségét vehették birtokukba, hanem az egyik legkorábbi alapítású magyar-országi püspökség központját is.

A középkori veszprémi székeskáptalan archontológiáját, a kanonoki testület tagjainak adattárát tartja kezében az olvasó.

A Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára az I. világháború centenáriumára emlékezve állította össze ezt a forráskiadványt.

A közölt esettanulmányok témái térben és időben szerteágazóak, a kötet egésze ennek ellenére megkísérel átfogó képet adni a Kárpát-medence városai és borvidékei (Pozsonytól Egerig, Budától Szabadkáig, ...

Kötetünk a magyar történettudományban egyike az első olyan vállalkozásoknak, amely a kora újkori igazgatástörténet egyik alapvető forráscsoportjának, az utasításoknak szisztematikus, a ...

Budapest Főváros Levéltára és a Budapesti Történeti Múzeum közös kiadásában a budai mészároscéh egyedülálló középkori forrásanyagát tarthatja kézben a Tisztelt Olvasó.