Kötetünk levéltári alapkutatásokra támaszkodó tanulmányai a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára által Zalaegerszegen, 2019. március 27-én rendezett tudományos konferencia előadásai nyomán készültek, és a Tanácsköztársaság Zala megyei történetének fontosabb mozzanatait igyekeznek feltárni. A két legnagyobb zalai város, Zalaegerszeg és Nagykanizsa eseményeit ugyanúgy bemutatják, mint az 1919–1920-ban elszakított délnyugati területek drámai történéseit. A szomszédos dunántúli megyékkel való összehasonlítás mellett olvasható új adatokkal kiegészített pályakép a Tanácsköztársaság talán legismertebb zalai politikusáról, Hamburger Jenőről, valamint a hírhedtté vált nagykanizsai Fabik-féle vörös terroralakulatról és annak tagjairól. Két publikáció konkrét társadalmi csoportokat vizsgál; az egyik a zalai nők politikai szerepét, a másik pedig a tanárok és tanítók tevékenységét mutatja be. Mindezeken túl megismerkedhetünk egy, az események hátterében kulcsszerepet játszó személy tevékenységével és tanulságokkal szolgáló bírósági pereivel is, a záró tanulmány pedig a Tanácsköztársaság 1945 utáni zalai kultuszát dolgozza fel.

Tartalom

Előszó
Nagy Szabolcs: Adalékok a Tanácsköztársaság dunántúli történetéhez
Paksy Zoltán: A Tanácsköztársaság Zalaegerszegen
Foki Ibolya: A Tanácsköztársaság előzményei és létrejötte Nagykanizsán
Göncz László: A Lendva-vidék a Tanácsköztársaság időszakában
Megyeri Anna: Zalaudvarnoktól Moszkváig. Dr. Hamburger Jenő életpályája
Bekő Tamás: Nemzetőrségből terroralakulat. A nagykanizsai Fabik-féle tengerész-különítmény működése 1918–1919-ben
Simon Beáta: Zalai nők és nőszervezetek tevékenysége a Tanácsköztársaság idején
Bakonyi Péter: Zala megyei tanítók és a Tanácsköztársaság
Kulcsár Bálint: Zalaegerszegi direktóriumi titkárból budapesti áruházigazgató. Nádasdi Mátyás közéleti pályája és újrafelvételi ügye
Erős Krisztina: A Tanácsköztársaság kultusza Zala megyében 1945 után

Oldalszám: 373

Kiadási év: 2020