Olyan könyvet tart kezében az olvasó, amely a tudomány eszköztárával vizsgál mindnyájunkat érdeklõ kérdéseket. Éppen errõl, azaz mindõnkrõl, a nem hivatásos irodalmárokról szól. Arról, hogy mit szeretünk olvasni, miért, hogy kik is vagyunk olvasás közben, mennyire laikusak, profik, egyáltalán mennyire egyformák, és hogy mennyire laikusok a profik, amikor azon aggódnak, hogy összejönnek-e a Háború és béke szerelmesei. Másrészt, hogy mennyire profik a laikusok, akiknek szintén iskolák, könyvtársak és intézmények közvetítik az olvasás tudományát és hierarchiáját.
A kötet alapfeltevése, hogy a tudomány nem értheti meg önmagát és semmi egyebet sem, ha nem néz néha tükörbe, ha nem vizsgálja meg történetileg és strukturálisan saját önképét, kizárásait, indokolatlan preferenciáit. Arra szeretne rámutatni, hogy a jó tudomány nem lehet életidegen: jelentõs részben azokat a kérdéseket érdemes teoretizálnia, amelyeket a hétköznapi gondolkodás is érzékel, azok a legizgalmasabb dilemmái, hogy mit és miért olvasnak tanítványaink, nagymamáink, könnyûzene-, kommersz film- vagy képregény-rajongó gyermekeink.

Tartalom

Előszó (Lóránd Zsófia)
Kálmán C. György: „Az ártatlanság elvesztése”: lehetünk-e laikusok? (Dühös változat)
Rákai Orsolya: A többi néma csend. A laikus olvasás némaságáról
Horváth Györgyi: Női olvasás: fenyegető élvezetek? A női olvasó az olvasás normalizációs folyamatában
Borgos Anna: „Mi ez a nagy sikoly?” Nőiség, testiség és pszichoanalízis háború előtti magyar nőírók műveiben
Kulcsár Szabó Ernő: Laikus olvasás és esztétikai megkülönböztetés avagy a műveltségi irodalomeszmény vége (?)
Molnár Gábor Tamás: „barátilag megfelezni a dolgot”. Dialogikusság és fiktív olvasók
Kérchy Anna: Nőies-e a kortárs női irodalom? Átírás, újraolvasás, re-vízió
Arató László: Manipulált minikontextusok avagy milyen szöveg(világ) is van a magyarórán?
Szarka Judit: Korszerűtlen gondolatok olvasásról, értelmezésről. (Egy középiskolai tanár följegyzései órai tapasztalatai nyomán)
Tímár Borbála: ,A-jeles és szekundáns dolgozatok hallatlan bájú bombasztjai”. Az irodalmi kultusz mint laikus olvasásmód: az irodalom-tudomány paródiája a Tanár úr kéremben
Kaposi Dávid: Esetleges alapok, diszkurzív kezdetek: Káin, az Örökkévaló és más populáris figurák
Vári György: A normativitás védelmében. Vita Kaposi Dávid írásával
Kaposi Dávid: Sohasem voltunk „vallásosak”. Válasz Vári Györgynek
Parragh Szabolcs: A dekonstrukció mint ismeretelméleti relativizmus
Kodaj Dániel: A laikus objektum. Módszertani megjegyzések a laikus olvasás kutatásához
Kacsuk Zoltán: Superman, Kirk Kapitány és Songoku. Rajongói értelmező közösségek
Kérchy Vera: A „női” akciófilm lehetőségei Quentin Tarantino Kill Bili című filmje alapján
Hajdú Péter: Az elveszett alcím. Frankenstein és az értelmező közösségek
Mesterházy Balázs: „I just murdered the alphabet”. Eminem-jegyzetek
Benyovszky Krisztián: „Hasznos szellentyű”? Ponyva és irodalom. Egy Nyugat disputa és környéke
Németh Zoltán: Az irodalom Sárbogárdi Jolán szerint avagy egy radikális irodalomtörténész. Sárbogárdi Jolán: A test angyala — Parti Nagy Lajos: Ibusár
Lóránd Zsófia: Stefica Cvek az irodalom sűrűjében. Olvasók, kánonok, politika
Kiss Noémi: Görbe tükör - csábító önéletrajz. Kortárs „női” elbeszélők: Szabó Magda, Polcz Alaine, Lángh Júlia és Hillary Clinton
Beck Zoltán: A borító szorítása. Cigány szerzők könyveinek fülszövegeiről
Friedrich Judit: Női olvasás
Menyhért Anna: Személyes olvasás
Névmutató
A kötet szerzői

Oldalszám: 382

Kiadási év: 2006