A tanulmánykötet a magyar költészet történetét a 19. század végétől a 20. század közepéig tekinti át. Az egyes tanulmányok jelentős életművek és műalkotások példáira összpontosítanak, elsősorban a magyar irodalmat tartva szem előtt, de a világirodalmi távlatra is ügyelve. A szerzők az idő-szak fontosabb költői törekvéseit taglalva, az alkotások értelmezése során a lírai modernség alakulástörténetének újragondolására tesznek kísérletet. Nem enciklopédikus fölsorolás a cél, hanem a klasszikus modernség, az avantgárd, a késő modern és kitekintésszerűen a posztmodern művészi-poétikai jellemzőinek és összefüggéseinek a megvilágítása. Az egysé-ges, ugyanakkor a szövegértelmezések gyakorlatán keresztül rugalmassá csiszolt és nyitott korszakértelmezés az oktatás igényeit is tekintetbe veszi, és mindenekelőtt a felsőoktatásban hasznosítható műelemzéseket foglal magában.
A kötet szerkesztette Bednanics Gábor, Bengi László, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály

Jó állapotú használt könyv.

Tartalom

Kulcsár Szabó Ernő, Molnár Gábor Tamás,Szirák Péter: Alakzatváltások az irodalmi modernségben
Tolcsvai Nagy Gábor: A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben (Történeti tipológiai vázlat)
Szegedy-Maszák Mihály: A mű befejezettségének ábrándja: Töredékszerűség Vörösmarty költészetében
Mesterházy Balázs: "Meines Anfangs erinnr ich mich nicht" (A szimbolikus szerkezetek problematikája Goethe korai lírájában)
Eisemann György: A "befagyott emlékezet" és a "világfolyás" (Vajda János: A kárhozat helyén)
Török Lajos: A szubjektum nyomában (A lírai szerep kérdése Ady Endre A föltámadás szomorúsága című költeményében)
Menyhért Anna: Az "énem"-e? - Az "én" neme (Szerep és én viszonya Babits Mihály költészetében: Régen elzengtek Sappho napjai)
Molnár Gábor Tamás: Költőiség, köznapiság, konvenció (Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli)
Oláh Szabolcs: Az arcképfestőről, aki fogalmakkal bíbelődik, de amit mond, csupa test (A régi magyar szövegeket olvasó Kosztolányiról)
Bónus Tibor: Avantgárd, történetiség, szubjektum (A ló meghal a madarak kirepülnek értelmezéséhez)
Bartal Mária: "és még mindig kérdezem: Hol vagy?" (Énkonstrukciók József Attila három szövegében)
Hansági Ágnes: Diszkusszió nélküli vita: néma-játék (A Klárisok-vita mint hatástörténeti paradigma)
Dobos István: Az újraírt költői képek olvasásának szubjektumszemléleti implikációi
Lőrincz Csongor: A medializálódás poétikája: esztétizmus és kései modernség (Hofmannsthal, Babits, József Attila)
H. Nagy Péter: Identitásképző csataterek (Ady - Domokos)
Kulcsár Szabó Ernő: A líra kinetográfiája és az én kívülhelyezése (A mozgás "írhatóságának" avantgárd és későmodern technikái)
Peter Zajac: Vladimír Holan és a második modernség
Kulcsár-Szabó Zoltán: Poétika és poetológia (Gottfried Benn)
Varga Tünde: Vizuális nyelv - nyelvi vizualitás: Ezra Pound Image-fogalma
Zsadányi Edit: Az elveszett hangok nyomában (Gertrude Stein: Tender Buttons)

Oldalszám: 549

Kiadási év: 2003