Mi történik akkor, ha az irodalmi fordítás kérdéskörének, illetve a fordított szövegeknek a vizsgálata során nem a hasonlóságra, hanem a különbségre helyezzük a hangsúlyt? Ha eltérõ értelmezési módok és elméleti elgondolások felöl közelítünk meg egy közös témát? Ezekbõl a kérdésekbõl indultak ki a kötetben szereplõ tanulmányok szerzõi. Ahhoz, hogy a fordítástörténetet és a fordításelmélet történetét az irodalomtörténet részévé avassa, a fordításértelmezés számára nem az irodalomértelmezés egyéb módszereitõl eltérõ alkalmazás kialakítása a cél, hanem annak feltérképezése, miként integrálható a fordításértelmezés és -kritikai illetve a fordítás diskurzusa az irodalomtörténet és -elmélet korszerû diskurzusai közé. Hiszen a fordított szöveg legfeljebb annyiban tér el - már ha egyáltalán különbözik - a nem fordított mûvektõl, hogy intertextuális elõfeltevései között, jelentõs szerepet kap egy másik nyelvû irodalomra, szövegre vagy szerzõre való utalás.

Tartalom

RADVÁNSZKY ANIKÓ: „A nyelv mint bábeli esemény". Jacques Derrida a fordításról
Hajdú Péter: Fordítás és kánonképzés. A görög-római klasszikusok kanonizációja Magyarországon
Scholz László: A műfordítás helyzete a latin-amerikai poliszisztémában
Orbán Eszter: Hagyomány, antropofágia, fordítás. Haroldo De Campos fordításelmélete
Perényi Katalin: Octavio Paz: a kritikusi szenvedély
Kutasy Mercédesz: Vázlatok Jorge Luis Borges fordításkritikai írásaihoz
Dömötör Edit: „Szív", intertextualitás és a bűntény fordíthatósága a Scuderi kisasszonyban
Benkő Krisztián: Szerep és töredék. Batsányi János Osszián-fordításai
K. Józan Ildikó: „az igazi apát megnevezni". Babits a fordításról
Maráczi Orsolya: Szólaltassuk meg a szöveget!
Lóránd Zsófia: Nincs bocsánat?
Fordítás, filológia, intertextualitás Keats La Belle Dame sans Merci című versében
Polgár Anikó: Másolatok múzeuma. A latin versfordítás rekonstruktív paradigmájának esélyei az ezredfordulón
Haas Lídia: Joue donc, tzigane, et ne te souci guére!" A Vén cigány franciául
Jeney Éva: A magyar Miorija. A Júlia szép leány és a Jovan csobán között
MOLNÁR GÁBOR TAMÁS: Fordítás és tautológia. 322
Néhány példa a Tristram Shandyből és Határ Győző fordításából
Solymos T. Géza: Derrida és Petri, a pharmakon és a műfordítói dilemma
Győri Hanna: Halálfúgák
Imre Zoltán: Shakespeare, turizmus és fordítás

Oldalszám: 408

Kiadási év: 2006