Torma Attila kötete egy alig ismert korszak mindennapjaiba enged betekintést. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő időszak győri társadalmát ismerhetjük meg. Egy olyan korszakról kaphatunk képet, mely egyszerre volt bürokratikus és elnyomó, ám magával hozta többek között a kereskedelem fellendülését, akárcsak az oktatás színvonalának emelkedését. Kik voltak a győri politikai és gazdasági elit tagjai? Hogyan viszonyultak a hol erőszakosabb, hol engedékenyebb hatalomhoz? Hogyan alakult a város képe a vizsgált időszakban és hogyan kapcsolódott be sikeresen Győr az országos gabonakereskedelem „vérkeringésébe”? Az ismert helytörténész egy eddig mostohán kezelt időszakról nyújt átfogó képet.

Tartalom

BEVEZETÉS
A Bach-korszak
A város közigazgatása 1848 áprilisától 1849 júliusáig
Győr sz. kir. város társadalmának bemutatása
A katonai kormányzás időszakának közigazgatása (1849. jún. — 1850. dec.)
A provizórium időszaka a közigazgatásban (1851. jan. - 1853. ápr.)
Új polgármester a város élén
Változások a városi hivatalok hatáskörében a provizórium időszakában
Császári, iparági, kereskedelmi biztosok
A város népessége
A város lakosságának élete a fegyverletétel után, a provizórium idején
Katonai, rendőri, csendőri jelenlét, a város mindennapjai
Arvíz, tífusz, kolera
Az Ecker naplók sorsa
A város mindennapi életét befolyásoló események
A definitív, rendeletekkel irányított igazgatás időszaka (1853. ápr. 1860. okt.)
Városi környezet a kereskedő város kialakulásának kezdetén
Az 1856. év utáni győri „Bach" korszak
A „győri Bach korszak” hatása a városra
Az oktatási rendszer változása, ismeretterjesztő rendezvények, múzeum alapítása a provizórium idején
A Belváros utcái, a külső városrészek beépítettsége
A város kiszabadulása a vár szorításából. A város képe a bástyabontások előtt
Városrendezés, építési telkek kialakítása, utcanyitások
Bástyabontások
A város beépítettsége a bástyadöntések után
Dunaszer
Rábaszer, Felső Duna utca
Alsó Duna utca, Kereszt utca, Kaszárnya utca
Vásártér és a Fehérvári utca
Főtér (Széchenyi tér), Bécsi utca. (Kazinczy u.)
Szél utca, Király u. Tejfölös köz (Dr. Kovács Pál utca)
Apáca u., Bástya u. , Városház u.
A belvárosi „kis" közök, a város szegény és vigalmi negyede, Ferenc- és Ferdinándváros
Újváros
Nádorváros
Szabadhegy
Kereskedelmi viszonyok, bizományi kereskedés, vásárok, piacok
Az európai kereskedelem a 19. században, Magyarország kereskedelmi központjai
Győr földrajzi elhelyezkedése a gabonakereskedés szempontjából. A kereskedés feltételeinek kialakulása
Országos vásárok, piacok
A gőzhajó megjelenése városunkban. „Gabna” kereskedelem 1856-ig, a Kereskedelmi Gyülde megalakulásáig
Gabonaszállítás hajókkal
A város terjeszkedése, magtárak
A kereskedelmet kiszolgáló vállalkozások
A gabona raktározása
A gabonakereskedelem humán résztvevői
A vasút építése
A vasút szerepe a kereskedelemben
A gabonakereskedők 1847 1869 között
Gabonakereskedők
A vízi közlekedés részvevői, a vízi közlekedés lehetőségei
Burcsellások
A gabonakereskedelem 1856 után
Sertéskereskedelem
Szarvasmarha kereskedelem
Lókereskedelem
Vásárok, piacok Győrött 1856 után
A város gyáripara a vizsgált korban
A malomipar Győrött. A Győri Gőzmalom Rt.-től a Győri Hengermalom Rt.-ig
Vízimalmok
Téglagvetés, téglagyár
Részvénytársaságok, bankok
A kisipar fejlődését megteremtő iparrendtartás
Kisipar, kiskereskedelem
Schmerling korszak, út a kiegyezésig
Az 1860-61. évi változások és hatalmi mozgatórugói
1860 - az átmenet éve
Az Októberi diplomától a Februári Pátensig vezető út
Változások Győr vármegye közigazgatásának szervezetében
Változások a Győr szab. kir. város közigazgatás szervezetében z
1861. január 16-iki királyi leirat hatása Győr vármegyében és Győrött
Az 1861. évi országgyűlés
A Februári Pátenst követő időszak hétköznapjai a megyében és Győrött
A megyei helyhatóságok ellehetetlenítése
A „hidegháborús” időszak visszatérése, második provizórium z
Ínség 1863-ban és 1865-ben
Ut a kiegyezés felé
Politikai mozgalmak a városban 1865-től
Az 1865 - 68. évi országgyűlés
Megyei, városi választások
A közigazgatás változásai a vizsgált korszakban
Gazdasági élet a Schmerling korszakban. A város gabonaforgalma, Buda és Pest kereskedelmi centrummá válásának idején
A győri gabonakereskedelem visszaesésének okai
A város gabonakereskedésének hanyatlása számokban
Győr város gabonaforgalma 1866 — 1869 között
A malomipar fejlődése Pesten és Budán a vizsgált időszakban
A malomipar gondjai városunkban
A „kalmárváros” gabonakereskedői
Epilógus a gabonakereskedés vezető szerepének elvesztése okán
FÜGGELÉK
A városi tanács belső és külső tagjai 1848 - 1867 között
Magtárhelyiségek forrásokkal
A gabonakereskedők 1847 - 1869 között.
A város utcáinak német neve a vizsgált korban
A vizsgált kor életrajzi kislexikonja
RÖVIDÍTÉSEK
FELHASZNÁLT IRODALOM
NÉVMUTATÓ
KÉPEK
Épített környezet
Árvíz
Hajók és kikötők a Dunaparton
Térképek
Egyéb

Oldalszám: 452

Kiadási év: 2025