A szerző mintegy tíz éve kutatja a Börzsöny-vidéki málnatermelés gazdaság- és társadalomnéprajzát. A táj falvai közül Nógrádon végzett "mélyfúrást". Vizsgálataiban ugyan a málnatermesztést - mint a táj arculatváltozásának meghatározóját - állította a középpontba, mégis azt nem célnak, hanem eszköznek tekintette, hogy a paraszti világ átalakulásának folyamatát minél alaposabban feltárja.
A Börzsöny-vidék falvai a 20. század második felében egy sajátos fejlődési utat jártak be. Az itt élő emberek a kollektivizálást, majd a kárpótlást követően nem a teljes proletarizáció, sem pedig a farmerré válás mintáját nem követték tömegesen. a Börzsöny-vidék (dombsági) ökológiai adottságai is hozzájárultak a "paraszti árutermelés" hagyományának fennmaradásához. A málnatermeléshez szorosan kapcsolódó sajátos gazdasági stratégia, értékrend és mentalitás egy olyan önálló struktúra, melynek előzményei messzire nyúlnak vissza a hagyományos paraszti gazdaság korszakába, s melynek a modern piaci, fogyasztói világban is létjogosultsága van.

Tartalom

Bevezetés
A BÖRZSÖNY-VIDÉKI MÁLNATERMELŐ TÁJ
A Dél-Felföld hagyományos dombsági gazdálkodásának főbb jellemzői
A Dél-Felföld és a dombsági övezet a Kárpát-medencében
A természeti környezet és a hagyományos gazdálkodás összefüggései
A Dél-Felföld dombsági gazdálkodásának sajátosságai
A dombsági gazdálkodás kulturális magja
A Börzsöny-vidék mint etnikai és gazdálkodási kontaktzóna
A Börzsöny-vidék népessége a 19-20. században
A Börzsöny-vidéki hagyományos gazdálkodás külső kapcsolatrendszere
A Börzsöny-vidék belső tagoltsága
A Börzsöny-vidék helye a táji munkamegosztás hagyományos rendszerében
A Börzsöny-vidék gazdálkodásának egységesülése, a málnatermelő táj kiépülése
Kiegészítő tevékenységek szerepe a paraszti gazdaságban
A Börzsöny-vidéki málnatermelő táj kialakulásának gazdaságtörténeti háttere
Az intenzív málnatermesztés gyökerei a tájon
A Börzsöny-vidéki málnatermesztés üzemszervezeti háttere
Más bogyós gyümölcsök termesztése a tájon
A mintaadó település: Nagymaros
A termelési táj tér- és időbeli kiterjedése
Málnatermelő táj, paraszti kertészkedés
A termelési táj fogalma
A termelési tájak tipológiája
A kertészkedés fogalmához
A málnatermesztés agrotechnikai sajátosságai a Börzsöny-vidéken
A kertészkedés társadalmi beágyazottsága
A NÓGRÁDI MÁLNATERMESZTÉS
A nógrádi málnatermesztés története
Előzmények
Az első korszak, az 1920-as évek végétől az 1960-as évek elejéig
A második korszak, az 1960-as évek elejétől az 1990-es évek elejéig
A harmadik korszak, az 1990-es évek elejétől napjainkig
A felvásárlási rendszer alakulása a településen
A termelőszövetkezet szerepe a helyi málnatermelésben
Az intenzív málnatermesztés oldalhajtásai
A málna termesztésének színtere - a málnaföld
A málnatermesztés éghajlati-ökológiai feltételei
A málnatermesztés bázisának változása a 20. században
A málnaföldek jogállása, típusai
Málnatermelő telephelyek
A málnaültetvények építményei
A málnatermesztés agrotechnikája és munkakultúrája Nógrádon
Fajták, művelési módok
A málnaültetvény
Telepítés, az első év munkálatai
A málnaültetvény felszámolása
Egy gazdasági év munkálatai a termő málnásban
A málnatermelő kisgazdaságok
A málnatermelő gazdaságok kapcsolathálója
A málnatermesztés üzemszervezeti háttere
A családi gazdaság és a gazdaságon kívüli munkavállalás összefüggései
A málnából származó bevételek és a fogyasztási szokások
A gazdálkodás generációs mintái Nógrádon
Döntéshozatali mechanizmusok, értékrend és mentalitás
A nógrádi málnatermelők és a kistermelők főbb típusai
Összegzés helyett - a málnatermesztés üzemszervezeti konzerválódásának okai
IRODALOM

Oldalszám: 265

Kiadási év: 2005