Miért ez a cím? A szervezők/szerkesztők abból indultak ki, hogy az ember szűkebb hazájában (településén, illetve annak környezetében) fejti ki tevékenységét, itt van otthona, annak adottságai határozzák meg legközvetlenebbül életfeltételeit, lehetőségeit, és itt érik azok a szociális, szellemi, kulturális, politikai, érzelmi stb. hatások, melyek leginkább befolyásolják későbbi sorsát. Ezért az egyes emberek, illetve közösségek életének megismerésére leginkább a lokális történetek feltárása - a helytörténeti kutatás alkalmas. Másrészt, nemcsak a hely határozza meg az ott lakók életét, hanem egy-egy település helyzetének, fejlődésének alakulása polgárai - nem csak kiemelkedő személyiségei - mindennapi munkáján, kezdeményezésein múlik. E megfontolások alapján alakítottuk ki a kötet tervét, melyben a helytörténeti kutatás tartalmi elemeivel, módszereivel és szervezésével, valamint eredményeinek hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos legfontosabbnak vélt szempontokat foglaltuk össze. Elsősorban arra kívántunk válaszokat kapni: 1. Miért különösen kedvező és egyben kívánatos vizsgálati terep egy helység vagy kisrégió történetének feldolgozása a sajátos társadalmi viszonyok, élethelyzetek, azaz az ember (helyi) élete alapos feltárása szempontjából? 2. Ezt milyen részkérdések elemzésével és milyen módszerek alkalmazásával lehet eredményesen végezni? A cél olyan könyv kiadása volt, melyet haszonnal forgathatnak mindazok, akik egy-egy település vagy régió történetének feltárására, esetleg új szempontok alapján történő, ismételt feldolgozására vállalkoznak.

Tartalom

Vonyó József: A hely és az ember. Az emberközpontú helytörténetírás lehetséges szempontjai
Elméleti és historiográfiai közelítések
Gyáni Gábor: Helytörténet, régiótörténet és országos történet. Fogalmi és historiográfiai szemle
Kövér György: Van-e, volt-e vidéki történetírás?
Horváth Sándor: A helytörténetírás mint „szürke zóna” és kulturális ellenállás a szocialista korszakban
Keszei András: Változatok a felejtésre: tér, társadalmi változás, történelem
A hely szerepe egy életpálya alakulásában – A személyiség szerepe egy hely fejlődésében
Kiss Gergely: Családi kör? A bíborosi família kutatásának módszertani kérdései az első magyar bíboros, Báncsa István példáján keresztül
Ölbei Tamás: Seguin de Badefol: „A gonoszság fia” Anse-ban, 1364–1365
Wéber Adrienn: A dualizmuskori „régiséglelés” aktorai Pécsett és Baranyában. A régészeti tárgyakkal kapcsolatba kerülő individuumok tipológiája, illetve a regionális múzeum kialakulásában játszott szerepük
Lakner Lajos: Bácstól Bécsen át Debrecenig. Miért és hogyan került egy bácskai zsidó selyemgyáros gyűjteménye Debrecenbe?
Keszei András: Helyek és azonosságok Illyés Gyula életrajzában
Paksy Zoltán: Mindszenty József és Zalaegerszeg
Az interdiszciplináris kutatás lehetőségei
Ugrai János: Intézménytörténeti megközelítések és a helytörténetírás. Interdiszciplináris megfontolások a helytörténetírás okulására
Molnár Ágnes: Néprajz, antropológia és történettudomány. A sok szempontú megközelítés előnyei egy lokális közösség kutatásában
A helytörténeti kutatás forrásai
Gőzsy Zoltán: A lokális társadalom kutatásának lehetőségei, korlátai a 18. század első harmadában a dél-dunántúli települések esetében
Gyimesi Réka: Történeti demográfia lokális keretek között. Korlát vagy lehetőség?
Borsy Judit: A pécsváradi közalapítványi uradalmak árvaügyi iratainak kutatási lehetőségei és nehézségei
Pihurik Judit: „…s mivel ott voltam, részt kellett vennem abban a vérengzésben…” Helytörténeti adalékok nyomozati és periratokban
Lokális gazdaság – lokális társadalom
Halász Imre: Mezővárosi hitelezési gyakorlat a modern pénzintézeti struktúra előtt Szombathely példáján
Tilcsik György: A kézművesek számának és összetételének változásai Szombathelyen a 19. század első felében. Kutatás-módszertani problémák és további kutatási lehetőségek
Kaposi Zoltán: Modernizációs elképzelések a Dél-Dunántúl felemelésére. Czindery László gazdaságfejlesztő tevékenysége a 19. század középső harmadában
Nagy Imre Gábor: Pécs város dualizmuskori törvényhatósági bizottságának kutatási nehézségei
Megrendelők/finanszírozók és közreműködők
A helytörténetírás szereplői
Bayer Árpád: A történettudomány helye a helytörténetben. A történész és a „hely embere”
Feiszt György: Szakmai és politikai érdekek találkozása és ütközése a várostörténeti monográfiák készítése során – Szombathely példáján
Halász Imre: A polgármester és az önkormányzat szerepe a helytörténeti kutatás generálásában – Zalakaros példáján
Nagy Imre Gábor, Vonyó József: Egy kudarcsorozat tanulságai. A pécsi monográfiakísérletek története
Bánkuti Gábor: A helyi lakosság bevonása a helytörténeti források feltárásába. A Pécs8 program első évének tapasztalatai
Kisebbségi helyzetben
Fleisz János: A Partium régió kutatásának sajátosságai és problémái napjainkban
Pejin Attila: Nemzeti narratívák a helytörténetírásban. Avagy párhuzamos történetek egy többnemzetiségű környezetben
Szakál Imre: Stefán Ágoston és az első világháborút követő hatalomváltás Északkelet-Magyarországon
Névmutató
A kötet szerzői és szerkesztői

Oldalszám: 633

Kiadási év: 2019