Nincs termék a kosárban!
Jelen kötet alapját képezheti a háború alatt Magyarországon működtetett civil internálótábor-hálózat minél teljesebb feltérképezésének és az eddig jóformán ismeretlen, ám sajátságos rendészeti eljárás feltárásának.
Az első olvasásra talán meghökkentő cím nem csupán a figyelemfelkeltést szolgálja: olyan jelentéseket tartalmaz ugyanis a kötet, amelyek az Állami Egyházügyi Hivatal számára készültek, de nem "arc nélküli"...
A több mint 600 oldalas monográfia az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás egyik legismertebb és legfontosabb büntetőeljárását, a Tóth Ilona és társai ellen folytatott pert tárgyalja.
A várostörténet híd a város múltja és a város jelene között. Mindaz, amivel a várostörténész foglalkozik, a ma élő városlakók számára örökség, a szó legtágabb értelmében véve. Igaz, sok múlik azon, hogy a város lakói...
Várostörténeti tanulmányok
Évkönyvünk IX. kötete a IV. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapul, amelyet az Urbs szerkesztőségének közreműködésével Budapest Főváros Levéltára rendezett 2013 novemberében Normák, normakövetés...
Évkönyvünk VII. kötetének írásai a 2011 novemberében megrendezett III. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapulnak, az Uralkodói, fejedelmi udvari jelenlét és a városok Erdélyben a középkorban és a kora...
Évkönyvünk VIII. kötetének írásai - az előző kötethez hasonlóan - a 2011 novemberében megrendezett III. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapulnak, az Uralkodói, fejedelmi udvari jelenlét és a városok...
2015 novemberében rendezte meg Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége a Városok és természeti erőforrások című konferenciáját. Jelen kötetben a tanácskozáson...
2015 novemberében rendezte meg Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége a Városok és természeti erőforrások című konferenciáját.
Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége 2017-ben rendezte meg a VI. Magyar Várostörténeti Konferenciát, amely a „Város – liget – köztér – szórakozás” címet viselte.
Az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv 14. kötete a mindennapi és ünnepi térhasználattal, a városi tér szimbolikájával, identitásformáló szerepével, a felette gyakorolt hatalom és felügyelet körüli konfliktusokkal ...
A kiadvány olyan, a 18. században Budán, illetve Pesten működő, felsőfokon oktató intézményeket mutat be, amelyekről eddig kevés ismeretünk volt.
A hazai polgári modernizáció történelmileg sajnálatosan szűkre szabott korszakának szakemberei és az érdeklődő olvasók Vázsonyi Vilmosné (Szalkai Schwartz Margit 1877-1949) második kötetét tartják a kezükben.