Nincs termék a kosárban!
A moldvai magyarok hagyományai iránt gyűjtői--kutatói munkám kezdeteitől érdeklődöm. Körükben dallamokat, táncokat, zenével, tánccal kapcsolatos adatokat, szokásokat, hiedelmeket 1978 óta dokumentálok hang-, film- és fényképfelvételekkel.
Kiadványunk magyar és angol nyelven áttekintést nyújt a Székelyföld egyik jelentős kistájának, a Sóvidéknek a népzenéjéről, zenés táncos szokásairól.
Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának fő műve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka. Kutatási eredményeinek mind a...
Elcsépelt közhely, de igaz: a kéziratoknak is megvan a maguk külön élete egészen addig, amíg nyomdába nem kerülnek. A szerző ambivalens módon viszonyul ehhez a végső pillanathoz; egyrészt - narciszoid hajlamainak megfelelően - alig várja, hogy...
A mi Budapestünk sorozat
Ágoston az intellektuális nyugati kereszténység előhírnöke, míg János a liturgikus és egyre antiintellektuálisabbá váló bizánci kereszténység egyik legfontosabb őse.
Perjés Géza életművének nagy része volt a korszerű múltszemlélet kialakulásában. Válogatott tanulmányai egy jelentős (had)történetírói munkásság legfontosabb vonulatait, maradandó eredményeit reprezentálják.
A kötetet a kultúrtörténet és az alternatív gyógyászat iránt érdeklődők egyaránt haszonnal forgathatják.
Misztótfalusiról már kortársai is tudták, hogy nem átlagos tehetség. Az utókor időnként újból és újból felkapta nevét.
Pesovár Ernő könyve a magyar tánckultúra ránk maradt korabeli dokumentumait gyűjti egybe. Ezek a híradások nem túl bőségesek, véletlenszerűek és bizony néha nehezen értelmezhetők is, hiszen a tánc a mindennapi élet részét képezte, amelyet...
A kiadvány igyekszik átfogó képet nyújtani a kalotaszegi varrottasnak erről a formájáról, több olyan mintát is közöl, amely már feledésbe merült.
A szerző a kései Wittgenstein gondolati örökségét kamatoztató analitikus irányzat ismert alakja. Könyvével, mely az angolszász szellemi életben sok vihart kavart, egy analitikus társadalomelmélet alapjait vetette meg.
Each Danube bridge of Budapest offers an apt solution to this problem. It is indeed fitting to call the Hungarian capital the city of fine bridges.
A 2018 tavaszán megjelenését beszüntető Magyar Nemzet az elmúlt nyolcvan év hazai napilappiacán páratlan kuriózum. Sőt, a lap jóval több, mint egy napilap. A magyar és a világtörténelem egyik fordulópontján, közvetlenül a ...
„Fata sua habent libelli”: mint minden könyvnek, úgy ennek is megvan a maga története. Ennek a bővebb részét a szerző már nem tudja elmondani, ezért csak a kiadó közölheti saját tapasztalatait. 1984. április 26-án a Kölni Érsekség véleményemet kérte ki a
Pierre Duhem (1861-1916), elméleti fizikus, filozófus és tudománytörténész a Bordeaux-i Egyetem Természettudományi Karának professzora volt 1894-től 1916-ig.
Perben és haragban világháborús önmagunkkal, foglalja össze a kötet címe a benne szereplő nyolc tanulmány tematikáját, utalva arra is, hogy Magyarország második világháborús szerepvállalásának egyes következményei lankadatlanul viták középpontjában állnak
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.