Mit tanult Erasmustól V. Károly császár és Szapolyai János király?
Miért Toledóban írták alá a váradi béke egyik példányát?
Mit volt Pázmány Erdély-élménye Rómában, és miféle együttműködés lehetett Bethlen Gábor, a nagy fejedelem és az esztergomi érsek között?
Mikor idézte Zrínyi Miklós V. Károlyt, és miért figyelmeztették a magyar világi és egyházi főméltóság-viselők a magyar királyt és Habsburg-császárt nagy elődje példájára?
Merre mehet tovább a kutató, ha az 1666-ra datált Szövetséglevélben az Zrínyi név mellett a kivakart papírra írt "Péter" mögül az ultraviola lámpa fényénél "Miklós" tűnik elő?
Milyen következményekkel számolt Comenius, megtudván, hogy a vesztfáliai békéből kihagyták Csehországot?
Mennyit tévedtek a béke megszerkesztői könnyelműen megfeledkezve arról, hogy ha majd a Balkánra szorítják vissza az oszmán birodalom nyugati határát, mi lesz Közép-Európával?
Hogyan jött létre a béke pillanata a keresztény országok között, hogy másfél évszázados készülődés után Európa minden nemzete hullatta vérét Budavár visszavívásáért?
Hogyan értelmezte az európai hatalmi egyensúly elvét Marlborough herceg és hogyan II. Rákóczi Ferenc fejedelem?
Miért mondta Lord George Stepney, Anglia bécsi követe: annyi, mintha "fejszét fognának a fa gyökerére", hogyha az Erdélyi Fejedelemség elveszti állami önállóságával a vallásszabadságot?
Miben vélte felismerni Bél Mályás a Kárpát-medence jövőjének, az egymással keverten élő közép-európai nemzetek békéjének garanciáját?
És még jó néhány, hasonlóan nehéz vagy talán kényes kérdésre vázol fel válaszokat a szerző, többnyire hazai és külföldi levéltárakból újonnan feltárt források alapján.
R. Várkonyi Ágnes, az ELTE Középkori és Kora-Újkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi tanára több mint két évszázados folyamat kritikus csomópontjait világítja meg. Tanulmányait összefogja a közös történelem, az, amely a 16. század elejétől a 18. század első harmadáig újra meg újra egymásra rajzolta Európát és Magyarországot. A képek együttese izgalmas tabló: az önazonosságát kereső Európa, és a túlélés, a megújulás esélyeiért küzdő Magyarország kölcsönös egymásrautaltságának története.

Tartalom

Ad Lectorem
V. Károly Magyarországon
Zrínyi portréja V. Károlyról
Erasmus tanítványai
Két koncepció
Az olmützi tanácskozás
"Meghalt a béke"
Az augsburgi birodalmi gyűlés
V. Károly és János király
Nápoly, Várad, Toledó
1541: Regensburg és Buda
Erdély V. Károly koncepciójában
Fejedelmek serkentő órája
Erdély és a törökkérdés Pázmány politikájában
Várad: a Christina Respublica végvára
Erdély-élmény Rómában
Új politikai mozgástérben
Az államférfi
Hosszú távú tervek
Comenius és a vesztfáliai béke Európája
Kirekesztve a békéből
Kiút a labirintusból
"Rettegjetek a tudatlanságtól"
A műveltség új értékrendszere
Angelus Pacis
A "kereszténység Achillese"
A kitörés kockázata
Tűzijáték Frankfurtban - tűzvész Erdélyben
A magára hagyott fejedelem
Zrínyi szövetséglevele
A szöveg
A koncepció
Ellentétes történelmi kihívások
A megegyezés
Szövetségben a Rajnai Ligával
Az ígéret ideje
Megújhodás és béke
Főpróba
"Mars Theatruma"
A Liga Sacra Buda küszöbén
Megnyílik a nyugati front
Nélkülünk, rólunk
Búcsú és emlékezet
A török képe a magyar közvéleményben
Valóban csak a közöny?
Viták a köz véleményéről
Hírlevelek, kémjelentések, bizalmas tudósítások
A "rettenetes sárkány" legyőzhető
Korélmény és távlat
Szulejmán horoszkópja és Carolus Quintus
Ellenségkép és változásai
Árva török gyerekek
Vitézlő rend a választúton
Érdekegyeztetési próbálkozások
A válság
Reformkísérletek
A vitézlő rend túlélőképessége
Berendezkedési tervek
Az irigy idő
Magyar politika és a nemzetközi hatalmi egyensúly
Egység a megosztottságban
A közép-európai konföderáció terve
"Európa védőbástyája"
Változatok az országegyesítésre
Az emberi jogok eszméje
Bél Mátyást olvasva: Közép-Európa esélyeiről
Tájékozottság
Az együttélés képessége
Ökológiai érzékenység
Dokumentáció
A tanulmányok első megjelenési helye
Rövidítések jegyzéke
Irodalom
Képek jegyzéke
Személynévmutató
Képek

Oldalszám: 268

Kiadási év: 1994