Pozsony vármegye területe alapvetően három nagy tájegységből állt: a Pozsonytól északkeletre eső részen a Kis-Kárpátoktól a Morva folyóig terjedő Erdőhát és a Kis-Kárpátok akkor még erdős területe és annak a Kisalföld északi része felé nyitott hegyalji területe: a Mátyásföld északi része; és a történelmi Csallóköz területe. Ennek a tájnak - sok más egyéb mellett -jellegzetessége a sajátos középkori építészeti emlékanyaga.
Ha valaki ezen a tájon jár, különösen a csallóközi és mátyásföldi területen, meglepi őt az egymáshoz közel esőfalvakban található feltűnően sok középkori templom. Oly sűrűségben fordulnak elő ezek a zömükben több mint hétszáz éves építészeti emlékek, hogy a Kárpát-medencében is szinte párját ritkítja. S ami még különlegesebbé teszi ezeket az emlékeket, hogy felfedezhetők rajtuk az azonos stílus jegyei: mind téglából épültek, többségük eredetileg román stílusban. A gótika korában szinte azonos módon történt nagyobb részüknek az átalakítása, megnagyobbítása is. így váltak ezek a középkori templomok -összesen harminckilencnek a leírását adjuk - ennek a tájnak, a régi Pozsony vármegyének egyik meghatározó jegyévé.

Tartalom

Előszó
Pozsony vármegye kialakulása és egyházszervezetének kiépülése
Román kori templomok
Román kori elemek az átalakított templomokban
Gótikus templomok
Gótikus elemek az átalakított templomokban
A gótikus stílus megjelenése
A templomok átalakítása gótikus stílusban
Gótikus elemek a középkori templomokban
A templombelsők gótikus elemei
A Csallóköz középkori templomai
Mátyusföld középkori templomai
Erdőhát - Kis-Kárpátok-alja középkori templomai
Magyar-szlovák helynévjegyzék
Resumé
Irodalomjegyzék