Lónyay Menyhért (1822-1884) élete jelentős történelmi korszakokon és eseményeken ível át: a reformkor kezdetén volt gyermek, országgyűlési követként az 1840-es években ismerkedett meg a politikával, a forradalom és szabadságharc idején már ott találhatjuk a kormányzat második vonalában (pénzügyi államtitkár volt a Szemere-kormányban), az 1861-es országgyűlés időszakára a hazai politikai élet meghatározó tagjává vált, az 1860-as évek közepétől pedig már ő volt a kiegyezés egyik gyakorlati előkészítője. 1867-től kezdődően három éven át miniszterként a magyar pénzügyek irányítója lett, majd a magyar politikusok közül elsőként a Monarchia közös kormányában kapott helyet. Politikusi pályájának csúcsát azonban miniszterelnöki kinevezése jelentette. Egy évi közös pénzügyminiszteri működés után - és immár a grófi cím birtokában - 1871 végén került a magyar kormány élére. Lónyay mindemellett egyik alapítója, majd elnöke volt az 1862-ben létesült Magyar Földhitelintézetnek, tevékenyen részt vállalt az Első Magyar Biztosítótársulat vezetésében és világi főgondnokként a Dunamelléki Református Egyház életében, ezenkívül 1861 végén a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, 1871-től haláláig pedig a tudós testület elnöki tisztségét is betöltötte.

Tartalom

Októberi diploma - Október végétől dec[ember] 31-dikéig
Előkészületek az országgyűlésre - 1861. Január - 31. Marz[ius]
Az országgyűlés - 31. Márz[ius] [1]861. - 22-dik augusztusig
Nevezetes események krónikája
Névmutató

Oldalszám: 377

Kiadási év: 2004