A könyv a 16-17. századi vallásos, politikai, diplomáciatörténeti és útleírások körébe tartozó dokumentumok, politikai értekezések és esszék alapján mutatja be, Hogy a kora-újkori politikai gondolkodók hogyan képzelték el az európai államok közötti szövetségi politikát, s milyen szerepet játszott mindebben az oszmán támadásokkal szembeni védekező harc megszervezésének szükségessége. Ezzel párhuzamosan azt is vizsgálja, milyen szerepet töltött be egy más típusú társadalommal való összehasonlítás kihívása az európai politikai gondolkodásban.
A szerző arra a konklúzióra jut, hogy nagy eltérés alakult ki a valóság és az eszmék között a 1 7. században. A valóságban az Oszmán Birodalom betagozódott az európai hatalmi egyensúly rendszerébe. Ugyanakkor mind az oszmán, mind az európai politikai gondolkodás tele volt hagyományt őrző toposzokkal, s nehéz volt megszabadulni a sztereotip gondolkodásmódtól. Sajátos skizofrénia alakult ki a társadalomszervezésben és a szövetségi politikában. Ennek megoldása nagy kihívást jelentett azon 17. századi politikai gondolkodók számára. Közöttük voltak, akiknek sikerült rámutatniuk a különböző népek és vallások között terjedő pozitív és negatív sztereotípiák hamisságára. Mindezzel elősegítették a világföderáció klasszikus eszméje által motivált demokratikus föderatív szövetségi politika elméletének és rendezőelveinek kialakulását.
A könyv minden bizonnyal hasznos és érdekes olvasmány lesz mindazok számára, akik szeretnének megismerkedni a 16-17. századi európai mentalitással és identitástudattal.

Tartalom

Előszó
Bevezetés
A keresztes hadjáratok
Hagyományok a reneszánsz korából
A politikai fordulat
A törökellenes tervezetek jellemzői a reformáció korában
Az Oszmán Birodalom a 17. századi politikai irodalomban
A jus ad hélium kérdése (Jogos-e a vallásháború és a „szent háború’?)
A misszió, az univerzalizmus és a keresztes hadjárati hagyomány keveredése a francia politikai gondolkodásban
„A javítás jegyében”: Politikai tervezetek Európa és a világ egységének megszervezésére
A keresztes hadjáratok utóhangja a 17. századi törökellenes tervekben
Konklúziók
Az oszmán társadalom elmélete
Az úti irodalom által közvetített információk
Követségi információk, követjelentések
Az oszmán társadalom értelmezése
Politikai kapcsolatok: „Az európaiak széttagoltsága és a törökkérdés”
Az államérdek
A kereskedelmi kapcsolatok
A hatalmi egyensúly elve
Az Oszmán Birodalom az európai egyensúlyrendszerben
Konklúziók
Irodalom

Oldalszám: 152

Kiadási év: 2004