Magyar ember aligha veheti megilletődés nélkül kezébe ezt a könyvet. Fővárosunk új rangja, címe díszíti fedőlapját: tengerek kikötője lett Budapest. Az elmult világháború után a magyarság már már beletörődött abba, hagy a nagy tengerektől távol, mint kis kontinentális ország elzártan, befelé éljen. Folyami hajózásunk is megcsonkítva került ki az elmult világháborúból és jóllehet tudatában voltunk nagy kincsünk, a Duna jelentőségének, esztendőkön át nem is gondolhattunk arra, hogy ez a főközlekedési útunk hívatását betölthesse. Szerencsére akadtak olyanok, akiknek szemlélete az óceánok és tengerek szabad levegőjén edződött és felismerték, hogy a Duna a legjobb út, mely összeköthet bennünket a világ minden népével és biztosítani tudja a magyar mezőgazdasági és ipari termelés kiszállítását a szabad tengerekre.

Szép, ajándékozható állapotú használt könyv.

Tartalom

Előszó
Bevezető
Folyamvölgyi civilizációk
Hajózás a történelem előtt
A hajózás kezdetei a Távolkeleten
Mezopotámia és Főnicia
Az egyptomi belhajózás
A görög hajózás
Róma tengerészete
A középkori hajózás
Az arabok és Tengerész Henrik
A nagy felfedező utazások
A tengerész tudomány fejlődése
A vitorlázás alkonya
Kereskedelmi társaságok
A gőzhajózás története
A magyar hajózás története
A magyar gőzhajózás
Széchenyi és a magyar gőzhajózás
Belhajózás
A belvízhajózás és a nemzetközi jog
A Dunahajózás és a nemzetközi jog
Az olaj meghódítja a tengereket
A kikötők
Szabadkikötők
A hajózás főútvonalai
A víziutak gazdasági jelentősége
Az állam feladatai a víziutakkal kapcsolatban
Budapest hét tenger kikötője
Budapest kikötő története
A Duna-tengerhajózás nemzetgazdasági jelentősége
A hajózás szerepe Magyarország külkereskedelmi forgalmában
A Duna-tengerjáró hajó
A magyar tengerhajózás feladatai
Felhasznált forrásművek

Oldalszám: 283

Kiadási év: 1942