Hogyan határozza meg és alakítja egymást kölcsönösen nyelvhasználatunk szóbeli vagy írásbeli volta, illetve gondolkodásmódunk és egész világlátásunk? Erre a kérdésre keresi a választ Walter J.Ong (1912-2003) jezsuita pap, az angol irodalom professzora, szóbeliség és írásbeliség egyik legnagyobb hatású kutatója a kérdéskör összefoglalását nyújtó, talán legismertebb kötetében. Ong először a szóbeli és az írásos nyelvhasználat néhány alapvető' különbségét tárgyalja, majd pedig az emberiség történetét végigkövetve bemutatja, hogyan fogalmazta meg a világról szerzett tapasztalatait az „elsődleges", írást egyáltalán nem ismerő szóbeliség világában élő ember; milyen lehetőségeket adott számára később az írás mint technológia elsajátítása, s miként élt tovább a szóbeliség immár az írásbeliség kiegészítőjeként (illetve sokáig vetélytársaként); hogyan változott meg az írásbeliség maga is a könyvnyomtatás feltalálásával; milyen változást hozott az emberi kommunikációban az elektronikus információközlés, megnyitva az íráson és a nyomtatáson alapuló „második szóbeliség” korát; végül pedig miként formálta a 20. század irodalomelméleti, társadalomtudományi és filozófiai gondolkodását szóbeliség és írásbeliség kérdéskörének előtérbe kerülése.

Tartalom

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
BEVEZETÉS
A NYELV SZÓBELISÉGE
Az írástudó elme és a szóbeli múlt
Szóbeli irodalom?
AZ ELSŐDLEGESEN SZÓBELI KULTÚRÁK FELFEDEZÉSE AZ ÚJKORBAN
Korai értesülések a szóbeli hagyományról
A homéroszi kérdés
Milman Parry felfedezése
A kutatások folytatása
A SZÓBELISÉG NÉHÁNY PSZICHODINAMIKAI JELLEMZŐJE
A hangzó szó mint hatalom és cselekvés
Azt tudod, amit fel tudsz idézni: a mnemotechnika és a formulák
A szóbeliségen alapuló gondolkodás és kifejezésmód további jellemzői
Inkább mellérendelő, mint alárendelő
Inkább halmozó, mint elemző
Redundáns, avagy „bőséges”
Konzervatív, avagy tradicionális
Az emberi életvilághoz közel álló
Versengő hangnem
Inkább empatikus és közvetlen, mint objektív és távolságtartó
Homeosztatikus
Inkább szituációfüggő, mint elvont
A szóbeli emlékezet működése
A verbomotoros életmód
A „súlyos” hősi egyéniségek és a bizarr jelenségek szerepe a gondolkodásban
A hang és a benső
A szóbeliség, a közösség és a szent
A szavak nem jelek
AZ ÍRÁS ÉS A TUDAT ÚJRASZERVEZÉSE
Az autonóm diskurzus új világa
Platón, az írás és a számítógép
Az írás mint technológia
Mi az írás?
Sokféle írás - egyetlen ábécé
Az írásbeliség kezdete
Az emlékezettől az írott feljegyzésekig
A szövegiség néhány dinamikai jellemzője
Távolság és pontosság, grafolektusok és totális szótárak
Kölcsönhatások: a retorika és a közhelyek
Kölcsönhatások: a tanult nyelvek
A makacs szóbeliség
NYOMTATÁS, TÉR, LEZÁRTSÁG
Hangközpontúság helyett látványközpontúság
Tér és jelentés
Mutatók
Könyv, tartalom, címke
A felület mint jelentéshordozó
A tipográfiai tér
Néhány kevésbé nyilvánvaló hatás
Nyomtatás, lezártság és intertextualitás
A tipográfia után: az elektronikus kor
SZÓBELI EMLÉKEZET, CSELEKMÉNY ÉS JELLEMÁBRÁZOLÁS
A cselekmény elsődlegessége
Az elbeszélés és a szóbeli kultúrák
A szóbeli emlékezet és a cselekmény
A cselekmény zártsága: az útleírástól a detektívtörténetig
A „kerek” szereplő, az írás és a nyomtatás
NÉHÁNY ELMÉLETI MEGFONTOLÁS
Irodalomtörténet
Az újkritika és a formalizmus
A strukturalizmus
Textualizmus és dekonstrukció
A beszédaktus-elmélet és a reader-response elmélet
A társadalomtudományok, a filozófia és a bibliakutatás
A szóbeliség, az írás és az emberi lét „Média” vagy emberi kommunikáció?
A belső fordulat: a tudat és a szöveg
IRODALOM
WALTER J. ONG (Hórányi Özséb)
MUTATÓ

Oldalszám: 182

Kiadási év: 2010