A könyv a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként. A célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, vagyis hogy megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat. A globális elemzés a hosszú huszadik századot jellemző monopoltőkés hegemónia keletkezésével, nemzetköziesedésével majd válságával kezdődik. Ennek a folyamatnak a körülményei határozták meg a háború utáni világgazdasági integrációt, és azon keresztül az államszocialista kelet-európai országok visszailleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek keretében alakult ki Magyarországon az 1960-as évekre jellemző „hídmodell”, ami a külkereskedelmi szakosodás mellett a kádári kompromisszum belső társadalmi egyensúlyára épült. A rendszerváltáskori tulajdonreform körülményeit e hídmodell válsága határozta meg: míg a privatizációval a külföldi és belföldi tulajdonosi csoportoknak e válság során kialakuló viszonya intézményesült, a 2008-as világgazdasági válság olyan új helyzetet teremtett, amiben ez a viszony a külső integráció feltételeinek megváltozásával együtt tudott átalakulni. A 2010 utáni nemzeti tőkére alapozott rezsim saját hegemóniaépítésére tudja használni a tőkeképződést, ennek érdekében az állam egy új kiegyezést alakított ki a domináns német ipari tőke és a magyar nemzeti tőkésosztály között. Míg az előbbit az exportágazatokban, az utóbbit a belföldi szolgáltató szektorokban tőkésítette fel. A geopolitikai változásoknak köszönhetően a bővülő kínai és orosz tőkebefektetéseket is a hegemóniaépítésre használja. Azonban mint azt a könyv megmutatja, ez az átalakulás sem oldja fel a félperifériás függő fejlődést jellemző dilemmát a tőkéhez, fejlett technológiához és piacokhoz való hozzáférés és a tulajdon megtartása között.

Tartalom

Bevezető
A fordista felhalmozási rezsim eredete
A fordista felhalmozasi rezsim kialakulása, nemzetköziesedése és válsága
Az állam szerepe a fordizmusban
A hadi keynesianizmus
A fordizmus tőkéscsoportjai
A globális fordizmus és az amerikai hegemónia kiépülése
A fordista rezsimek variánsai: Németország, Japán és a Szovjetunió
A globális fordizmus és az amerikai hegemónia válsága
A globális fordizmus válságának értelmezései
Kínálatoldali strukturális ellentmondások
Keresletoldali strukturális ellentmondások
A válság nemzetköziesedése
Bretton Woods összeomlása és az új nemzetközi pénzügyi rendszer
Financializáció és tőkefrakciók
A nemzetközi tőkemozgások
A globális értékláncok és a termelés flexibilizációja
A periferikus fordizmus
A regionális szabályozási övezetek
Az európai regionális együttműködés kialakulása
A GMU kialakulása: a monetáris integráció és a közös piac
A válság utáni neomerkantilista kormányzás a GMU-ban
A munkaerőpiaci integráció a neomerkantilista modellben
A munkaügyi kapcsolatok rugalmasítása a posztfordista átalakulásban
A neomerkantilista modell kelet-európai terjeszkedése
A német járműipar magyarországi terjeszkedésének további hatásai
A magyar beszállítók helyzete az értékláncokban
A magyarországi tulajdonviszonyok a világgazdasági integrációban
Tulajdonvákuum a hídmodellben
Az államszocializmus tulajdonosi csoportjai
Az állami vállalatok vezetói
A második gazdaság informális hálózatai
A külföldi tőke az államszocializmusban
A spontán privatizáció és a rekombináns tulajdonforma (1988-1990)
A külföldi vállalatok és a hazai menedzserek viszonya
Az állami bankok feltőkésítése és privatizációja
A politikai rendszerváltás
A központosított privatizáció
Ágazati különbségek a privatizációban
A félperifériás szakosodás ellentmondásai a Rába és az Ikarus privatizációjában
A privatizáció hatása az értékláncokon belüli szakosodásra
A külföldi befektetők motivációi
A privatizáció lelassulása
Az uniós jogharmonizáció hatása a szabályozási módra
A fizetésimérleg-problémák kiújulása
A külső pénzügyi függőség felerősödése
A magyar tőkések helyzete az új politikai osztályszövetségben
A Fidesz-KDN-kormányok törekvése a gazdasági és pénzügyi függőségek átalakítására
A neomerkantilista modell megjelenése a magyar államapparátusban
A magyar munkaerőpiac neomerkantilista átalakítása
A nemzeti tőke megerősítése a belföldi szolgáltató szektorokban
A bankrendszer újraszabályozásának okai
Tőkekoncentráció a bankszektorban
A nemzeti tőke szerepe a hegemóniaépítésben
Az eladósodás új geopolitikája
Összegzés
Irodalomjegyzék
Ábrák és táblázatok jegyzéke

Oldalszám: 238

Kiadási év: 20121