A magyarországi művészet történetéről legutóbb majd húsz éve jelent meg összefoglalás, amely rövid idő alatt szinte nyomtalanul eltűnt a könyvpiacról. Amikor most útjára indítjuk két kötetre tervezett vállalkozásunk első felét, nemcsak egyszerűen ezt a hiányt szeretnénk megszüntetni, hanem egyszersmind lehetőséget adni az olvasónak arra is, hogy a témát a legújabb tudományos eredmények tükrében ismerhesse meg.
A honfoglalástól 1800-ig terjedő majdnem egy évezred művészetét négy szakember, az adott korszak legjelesebb specialistája a hagyományos stíluskorszakok szerinti beosztásban tárgyalja, ugyanakkor nagy súlyt fektet arra, hogy a művészeti folyamatok alakulását a történelem és a kultúra más területeinek alakulásával összefüggésben láttassa. Ahol ez lehetséges, együtt mutatják be az építészet, a szobrászat és a festészet alkotásait, s minden esetben törekszenek a főbb áramlatok stíiuseredőinek feltárására, országhatárokon belüli és kívüli összefüggések megmutatására. A friss szemléletű kötetet - amelyet hamarosan követ az 1800-2000 közötti éveket tárgyaló párja - bőséges bibliográfia és közel 500 kép egészít ki.

Tartalom I. kötet

Az olvasóhoz
Wehli Tünde: MŰVÉSZET A HONFOGLALÁSTÓL 1241-IG
Bevezetés
A pannóniai örökség
A honfoglaláskor művészeti hagyatéka
A magyar állam kialakulása és megszilárdulása korának művészete Szent Istvántól Szent Lászlóig
Az egyházszervezet kiépítése: a szerzetesi és világi egyház templomai
Kőfaragványok a 11. század első kétharmadában
A világi közigazgatási hálózat kiépítése: városok és várak
A liturgia és az uralkodói reprezentáció korai emlékei
Művészet a 11. század utolsó negyedében
Az egyházszervezet újjáépítése: építészet és kőfaragványok
A Szent István-kultusz kezdetei
Pecsétek és pénzek a 11. század második felében
Az egyházak felszerelése a 11. század végén
A korai illuminált kódexek
Falfestészet a 11. században
A12. század művészete III. Béláig
Építőtevékenység a 12. század hetvenes éveiig
Szerzetesrendi építészet
Épületplasztika és kisépítészeti alkotások a 12. század első kétharmadában
Épületszobrászati és kisépítészeti alkotások a 12. század utolsó negyedében
Művészeti élet III. Béla udvarában és környezetében és a ciszterci rend építkezései
Az udvari kultúra és reprezentáció emlékei
Az uralkodói jelvényegyüttes
Az egyházi műveltség emlékei a 12-13. században
Falfestészet a 12. században
Az udvari és főpapi művészet emlékei a II. András uralkodása körüli évektől 1241-ig
Udvari és főpapi építkezések  
A nemzetségi kolostorok virágkora
A nemzetségi monostorok és a világi egyházi templomok épületszobrászati díszítése
Arany- és ötvösművek az udvar, valamint az egyházi és világi arisztokrácia szolgálatában
Udvari művészet IV. Béla korában: ötvösművek és a kancellária emlékei
Város- és várépítészet a 13. század első felében
A falusi templomok művészete
Falfestészet a 13. század első felében  
A templomi felszerelés és a magánáhítat tárgyi emlékei a 12. századtól 1241 -ig
Marosi Ernő: GÓTIKA
A klasszikus gótika stílusa a 13. század második felében
A késői klasszikus gótika a 14. században
Udvari művészet Károly Róbert korában
Kapcsolatok Közép-Európa művészetével
Magyarország, a közép-európai gótikus művészet egyik központja
Udvari művészet Nagy Lajos korában
Az építészeti téralkotás és a dekoráció új törekvései
A 14. század végének várai, várkastélyai
A festészet irányzatai
A kolozsvári Márton és György
Az internacionális gótika művészete
Az 1400 körüli művészet mintaképei.
Építőműhelyek, központok a 15. század elején
A Zsigmond-kor udvari művészete
A szobrászat a 15. század elején
A lágy stílus
Mikó Árpád: RENESZÁNSZ
A kezdetek
All'antica művészet Mátyás király udvarában: kultúra és hatalom
Mátyás király arcképei
A humanisták és a művészet
Művészeti reprezentáció királyi rezidenciákban: épületek és szobrok Budán és Visegrádon
Az alkotók: szobrászok és kőfaragók  
A művészeti reprezentáció komplex példája: a királyi könyvtár
A reneszánsz művészet jelenségei a királyi székhelyen kívül: miniatúrafestészet és építészet
Az all'antica művészeti köznyelv kialakulása
II. Ulászló udvara és a humanisták  
A reneszánsz stílus diffúziója és változatai
Az egyházi központok és a reneszánsz művészet 1490 után
Miniatúrafestészet és könyvművészet a Jagelló-korban
Építészet és kőfaragás
Síremlékek
Egy korszak vége: a királyi udvar Mohács után
Reneszánsz művészet a széthullott országban
A Mátyás-hagyomány  
Uralkodói udvar Magyarországon: az erdélyi fejedelmek udvara
Építészet és épületplasztika Erdélyben
Uralkodói és főúri műpártolás a királyi Magyarországon
A humanista műpártolás  
Építészet a királyi Magyarországon
Síremlékek a királyi Magyarországon és Erdélyben
Utak a barokk felé: festészet és szobrászat
Iparművészet
Galavics Géza: BAROKK
A barokk kezdetei (1630-1690)
Építészet és ellenreformáció
A királyi udvar mint megrendelő
A főnemesi-udvari kultúra
Művészek és mesterek a magyar főnemesi udvarokban
Ősgalériák és metszetsorozatok
Történeti kép és aktualitás
Változatok a festészetben, a szobrászatban és az iparművészetben
A barokk uralomra jutása (1690-1740)
Építkezések a századfordulón  
Rákóczi szabadságharc és képzőművészet
Új típusú kastélyok  
A városkép barokká válása
A legfőbb mecénás a katolikus egyház
Pozzo, Bibiena és az olasz dekorátorok
Egy kísérlet tanulságai • Mányoki
Templomok és építészek  
A barokk szobrászat két változata: Donner és a fafaragó hagyomány
A barokk magyarországi virágkora (1740-1770-es évek)
A királyi palota és a magyarországi kastélystílus
Egy nagy hatású építész • Franz Anton Pilgram  
Az osztrák festőiskola vezető mesterei Magyarországon
Magyarországi barokk festők  
Irányzatok a szobrászatban és az iparművészetben
Eszterháza és a rokokó udvarok
A rokokó festészete és szobrászata
A klasszicizáló késő barokk (1770-es évek -1800)
A változás jelei az építészetben
A változás jelei a falképfestészetben
Változatok a szobrászat műfajában  
Felvilágosult abszolutizmus és képzőművészet
Felfelé ívelő műfajok: A sokszorosított grafika, a portré és az angolkert
Csúcspont és befejezés: a barokk festészet utolsó emlékei
Válogatott irodalom
Képjegyzék
Helynévmutató
Névmutató

A kötet egy évvel ezelőtt megjelent elődjének,a magyarországi művészetet a kezdetektől 1800-ig bemutató összefoglalásnak a gondolatmenetét folytatva, kronologikus rendben tárgyalja az 1800-tól napjainkig eltelt több mint kétszáz év művészetét. Öt nagy fejezetét a korszak legjelesebb szakemberei írták,a kik a legújabb módszerek és tudományos eredmények érvényesítésén kívül arra is gondoltak, hogy a művészet fejlődését a történelem és a kultúra alakulásával párhuzamosan mutassák be. A korábbi hasonló témájú könyvektől eltérően az építészet és képzőművészetek tárgyalása nem a legutolsó korszakhatárral zárul, hanem számot vet szinte az utóbbi hónapok művészeti eseményeivel is. A szöveget több mint 400 kép, gazdag bibliográfia, valamint mutatók egészítik ki.

Tartalom II. kötet

Előszó    
Sisa József: Építészet a 19. században    
A klasszicizmus meggyökeresedése és a klasszicista kastélyépítészet kibontakozása    
A korai gótizálás, a klassziciuzmus alternatívája    
Új utak a protestáns és katolikus templomépítészetben a 19. század első felében    
A klasszicista Pest és a polgári építészet    
Az első világi középületek    
A klasszicizmus felbomlásának változata. A kubusos és a várszerű stílus    
Stíluskeresés és a nemzeti stílus problematikája    
Kastélyépítészet a polgárosodó országban    
Városépítés a kiegyezés után    
Mérnöképítészet    
Építészeti oktatás, külföldi tanulmányok, építészeti szaksajtó    
A polgári élet épületei    
Városi és állami középületek. Egyházi építészet a század utolsó harmadában    
Millenniumi építkezések    
Szabó Júlia: A 19. század képzőművészete    
Eszmék, előzmények    
A század kezdetei. Oktatás, műfajok    
A szobrászat a 19. század első felében    
Néhány kritikus és műpártoló    
Arckép, életképfestészet az 1820-as évektől 1850-ig    
Tájfestészet, tájábrázolás    
Történeti grafika és festészet    
A történeti tájkép    
Az életkép mesterei a festészetben és a szobrászatban: 1850-1880    
A realista tájkép    
A polgári életkép a szabad természetben, a portré és a táj megújulása    
Életképek és tájképek a historizmus, a naturalizmus és a szecesszió mezsgyéjén    
A századvég historizmusa. Szobrászok és festők    
Gábor Eszter: A 20. század első felének építészete    
A századelő    
Lechner Ödön és a magyar építészeti szecesszió    
A Lechner-iskola    
Magyar formanyelv-Lechnertől távolabb    
Nyugat-európai hatások alatt    
A továbbélő historizmus    
A háború után    
Fokozatos eltávolodás a historizmustól    
A modern építészet kibontakozása    
Az építészeti avantgárd    
Az avantgárd után    
A második világháború után    
Az újjáépítés évei    
Prakfalvi Endre: A 20. század második felének építészete    
A fordulat évei és a diktatúra építészete 1956-ig    
A kora Kádár-kor, a hatvanas évek építészete    
Építészet az "érett" kádárizmusban    
Építészet a pártállam bukásának és a többpárti demokrácia megteremtésének évei alatt    
Beke László: A 20. század képzőművészete    
Az első évtizedek    
Művésztelepek, irányzatok, egyéniségek    
Avantgárd    
A két világháború között: kölföldön és itthon    
Emigrációban    
A hazai helyzet    
1945-től 1956-ig    
1956-tól a hetvenes évek elejéig    
Absztrakció    
Szürreális, szürrealista, szürnaturalisztikus, groteszk    
Szobrászat    
Montázs, pop, happening, Fluxus    
Újkonstruktivista törekvések    
Külföldiek    
Kiállítások    
Az 1970-es évek    
Neoavantgárd magatartásformák    
Konceptuális művészet és a "koncept"    
Hiperralizmus    
Medialitás, film, videó    
Individuálmitológia, Rózsa-presszó, performance    
Az évszázad utolsó két évtizede    
Újfestészet, transzavantgárd, új szezonalitás    
Posztavantgárd pozíciók    
Csoportok    
Zenei kapcsolatok, performance és installáció    
Média, komputer    
Rendszerváltás    
Ezredfordulós kitekintés    
Válogatott irodalom    
Képjegyzék    
Helynévmutató    
Névmutató

Oldalszám: 508+508

Kiadási év: 2001