A tudós író 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1950-ig nyilvános rendes egyetemi tanár volt. Mivel a tudományról, az igazmondásról és a művészi színvonalú írnitudásról nem tudott leszokni, innen is, onnan is elcsapták.
A magyar biedermeier című művét hasonló sors érte, mint íróját: könyvtárakból kiselejtezték, mindmáig egyetlen kiadásából alig maradt hozzáférhető példány. A biedermeier a 19. század elején-közepén Bécsben és Budapesten meghonosodott, minden túlzótól, eredetitől, meghökkentőtől tartózkodó stílus a festészetben, irodalomban, iparművészetben – és életforma, amely belenyugvásba késztet abba, ami van, a tiltakozásnál többre tartja a kényelmet. Zolnai szerint a korszakban a létezés egészét meghatározó magatartás; a tételt – mint az Irodalmi Lexikon tudtul adja – a marxizmus elvetette. Zolnai felfogásából is következően teljes képet ad: a házról, a lakásbelsőről a vitrintől a pipatóriumig, a divattól, a hajviselettől az irodalomig,a családi élettől, a neveléstől, a „filozófiáig”, amely a legpontosabban Vörösmarty zseniális és sátáni gyötrelmeinek az emberiség helyzetéről, az emberi állapotról itt-ott már gügye ellentéteként határozható meg. Ebből a nézőpontból fest teljes képet a magyar történelemről és életről 1810 és 1850 között Zolnai; s innen nézvést minden kicsit más, mint a történelemkönyvekben és irodalomtörténetekben: kisszerűbb, szegényesebb, közönségesebb, a való is, hát még égi helyett csak festett, versbe szedett mása.
Zolnai könyvét, ezt a kivételes olvasmányélményt nyújtó, mindent másként megvilágító, egyszerre bölcsen és derűvel tanító, igencsak időszerű mesterművet illett végre újra felfedezni, változtatás nélkül, teljességében, hiszen teljes maga is, ami igencsak ritkán mondható el művelődéstörténeti „regényről”.

Tartalom

Az olvasóhoz
A régi ház
A templom, a vár és a polgári lakóház
Belső architektura
Ruha és divat
Bajusz és szakáll
A házias konty
Pipatórium
Zenélő óra
Virtrin, emlékkönyv
Az árnykép
Társalkodó és Hölgyfutár
A polgári társasélet kialakulása
Esti mulatságok
Tánc és zálogosdi
Művelt és érzékeny társalkodó
Álarcosbál
Széptevészet
Arszlánok és lelkes honleányok
Borura derű
Hervadása liliomhullás volt
Szép Ilonka
Enikő
Fanni
Villi-tánc
A polgárnő lelki nyugalma
Negély és női szépség
Kuthy, az arszlánnők kedvence
Ottilia
Bájvirág
Zolna szűz szerelme
Hajna
Csapó Etelke
A Kis leány baja
Szilvia Karjelben
Apai szigor
A szorgos anya
A család
Ifjú magyar bölcselkedő
Polgári világnézet
Imre János pesti professzor, a Biedermeier filozófusa
Gyermekkertek, lelencházak
Flóri könyve
Vallás és kétely
A boldogul-élés mestersége
A Szép, Igaz és Jó
Keresztény spiritializmus
Emberbarátság
Fogházjavítás
Az ártatlan néger
Polonia, az élő szobor
Reál-idealizmus
Borozgatás közben, honfibú és keserű pohár
Az élet örömei
A Karthauzi világa
Megelégedés
Zene
Buda regényes hegyei
Emberiség
Victor Cousin és az egyeztető filozófia
Mennyország és földi élet
Borura derű
A nemzet sorsa, 1815-1850
A rezignációs bordal
Nyelvében él a nemzet
A magyar nyelv ápolása
Deáky Zsigmond és a romantikus nyelvszemlélet
Tudósok vagyis írók
Kritika és haladás
A nemzeti játékszín
Az örök Biedermeier
Homeros, Anakreon, Phaedrus
Anakreoni dalok
Werther és a polgári eszmény
Ármin és Dorottya
A hálósipkás Wiwland
Vargha Gyula
Arany és Petőfi
A Szabadfalvi pap leánya
A Vörös postakocsi
A Régi ház
Lieslotte
A Szép juhászné
Auróra vagy a magyar empire
Kazinczy görögössége
Kölcsey és a plátói lélek
Az ókorszemlélet változásai
Homér és Osszián
Berzsenyi antik és modern világa
Klasszikus kúriák és alföldi templomok
Magyar deákság
Jókai
A romantika válsága
A Biedermeier mint átmeneti életforma
Hősi és polgári kor
Somlai vérszüret
A szelídebb romantika
A rémregény mint polgári olvasmány
Az első gőzhajó
A balladai sajka
Az amazon
Rablódalok
Tihany ostroma
Papiros-romantika
Nyárspolgári balladaköltők
A byronizmus legyőzése
Ábrándozás az élet megrontója
Lángész és busongás
Embergyűlölés, megbánás
Fenyvesekkel vadregényes táj
Az Alföld felfedezése
A délibáb
Realizmus felé
Mi a magyar?
Óvjuk hazánkat a felhőkben járó költészettől!
Kibékült kedély és jó gazda
A lélektan hőskora
Jelenkor
Freskóképek a szívéletből
Magyar titkok
A pesti baromvásár
Életképek
Pesti Divatlap
Honderű
Az Ördög mint világfi
A kellemkedő Negédesek
Czinke Ferenc és a jávorfából készült cukor
Vajda Péter szépítőszerei
Hasznos házi jegyzetek, Fáy Andrástól
Házi patika mint világnézet
A nemzetgazdas és az otthoni gyertyaöntés
Priesznitz, a vizesborogatás fölfedezője
Lírizmus és takaréktár
Utóhang
Jegyzetek
Névmutató

Oldalszám: 198

Kiadási év: 1993