
Nincs termék a kosárban!
Az oszmán-török hódoltság végétől a magyar országgyűlésnek Pestre költözéséig eltelt időben a Magyar Királyságot és Erdélyt próbálták a Habsburg Birodalomba tagolni. Jelen kötet esettanulmányok segítségével e folyamatnak csupán két elemét vizsgálja. Részben azt, hogy a két államigazgatási egység könyvtárainak rendszere miként alakult át, milyen jellemzői voltak az akkori magán-, és milyenek az intézményi könyvtáraknak. A másik vizsgálati szempont az egyes társadalmi rétegek, vallási közösségek, szakmai csoportok olvasmányanyagának változásait helyezi a középpontba.
A szerző meggyőződése, hogy bármilyen történelmi korszak bármely részletének teljes megismerése egyben eszközt ad a kezünkbe ahhoz, hogy napjaink kérdéseire is választ találjunk. A történelem tanít, a mese, ha más néven is, de rólunk szól.
Tartalom
Bevezetés: A könyvtári rendszer és az olvasmányok változásai egy átmeneti korszakban
A könyvtári rendszer változásai, 1670-1826
A könyvtárak változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
Püspöki könyvtárak a XVIII. század közepén
Egy tudományos szakkönyvtár megalapításának előzményei és lehetősége: a Tudós Társaság és könyvtára
Az olvasmánytörténet forrásadottságai, 1670-1826
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
A Batthyány és a Nádasdy család könyvtárainak tartalmi és nyelvi változásai a XVII-XVIII. század fordulóján
A francia könyv arányának változása a magyar arisztokrácia könyvtáraiban a XVIII. században
Székelyföldi katolikus papok olvasmányai a XVII-XVIII. század fordulóján
Egy zalai falu könyves műveltsége a török hódoltság utáni másfél században
Rövidítve idézett szakirodalom
Személy- és helynevek mutatója
Oldalszám: 191
Kiadási év: 2025