I.: Japánról szóló, magyar nyelvű ismertetések a kezdetektől 1869-ig
II/1.: Japánról szóló, magyar nyelvű források 1870-től a japán-kínai háborúig
II/2.: Japánról szóló, magyar nyelvű források 1896-tól az első világháború végéig
III.: Japánban járt magyar utazók beszámolói az első világháború végéig

A Felkelő Nap Országának hazai megismeréséhez nagymértékben hozzájárult az 1867-68-as nyitás politikája, amely lehetővé tette, hogy e távoli szigetország kapcsolatokat találjon a nyugati civilizációval, szerkezetét, működését modernizálhassa, hagyományait megszüntetve megőrizhesse. Ettől kezdve a közvetett hazai ismeretek közvetlen tapasztalatokkal is bővültek, s a rokonszenvet erősítette az a tény, hogy a kiegyezés után Magyarország hasonló feladatok előtt állt. Ugrásszerűen megnőtt tehát a Japánnal foglalkozó írások száma, amelyek differenciált tartalommal látták el az érdeklődő olvasóközönséget. A magyarországi befogadás második időszakában keletkezett írások elsődleges szerzői a kor nemzetközi színvonalát képviselő hazai Távol-Kelet- és Japán-szakértők. Mellettük kaptak helyet azok az értelmiségiek, akiket e távoli civilizáció elbűvölt, lenyűgözött és tanulmányozására csábított, valamint a napi hajszában felszínen maradni kívánó újságírók munkásságuk egyéb területein maguk is unikumok, mint például Ady Endre, Ignotus, Kosztolányi Dezső vagy Tóth Árpád , s végül nem maradhattak ki a rajongók és az amatőrök sem.

Oldalszám: 476+412+478+494

Kiadási év: 2010, 2012, 2014,