A történeti Nógrád vármegye nemesi közgyûléseinek jegyzõkönyvei közül a legkorábbról, az 1597-1603. évek közötti idõszakból fennmaradt kötet regesztáit tartja kezében az olvasó. E jegyzõkönyv igen becses kincse a...

Nógrád vármegye nemesi közgyûlésének legrégebbi jegyzõkönyveit - a történelem viharainak pusztító ereje miatt - csak a XVI. század végétõl, 1597-tõl ismerjük. A második fennmaradt kötet mintegy fél évszázadnyival késõbbi...

A levéltár Várostörténeti Tanulmányok sorozatában megjelent munka a budapesti és egyben a hazai nagyipar legnagyobb gyáróriásának kialakulását mutatja be az alapító, Weiss Manfréd életével és tevékenységével szoros összefüggésben.

Mária Terézia 1765-ben rendelte el a férfiágon kihalt (magvaszakadt) nemesi családok armálisainak, azaz címeresleveleinek lefoglalását és levéltárba adását, annak érdekében, hogy ne juthassanak illetéktelen kezekbe, és...

A forradalmárok, bár a marxi és lenini elveket ismerték, vagy legalábbis élt róluk valami idealizált kép a köztudatban, 1956 forradalma inkább ideológiamentes volt, mint szocialista. Még a nagyüzemi munkásság körében sem a kommunizmus reformja volt a cél.

Az 1850-es évek elejének egyházi vonatkozású jelentős kérdése egy a Szentszék és Bécs között megkötendő konkordátum, melynek az egész monarchiára és így Magyarországra is vonatkozó érvényessége ellen a magyar püspöki kar erélyesen tiltakozott, mivel az Ma

Kemendy Géza sármelléki kántortanító, tartalékos zászlós (majd hadnagy) a magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. (csáktornyai) zászlóaljának vonatparancsnokaként vett részt 1942/1943-ban a 2. honvéd hadsereg keleti hadszíntéren vívott küzdelmeiben.