Szigliget mintegy 1200 állandó lakosú település a Balaton északi partjának nyugati medencéjében. Szigliget azonban jóval több annál, mint amit útikönyvekben olvasni vagy fotókon látni lehet róla.
Mióta több mint ötven esztendeje megnyitotta kapuit az egykori Esterházy kastély falai között az egyetlen szóval csak Alkotóháznak nevezett intézmény, a település a magyar irodalom egyik kultikus helye lett. Nemcsak írók, költők, műfordítók fordulnak meg benne, hanem zenészek, képzőművészek és szerencsés civilek is, akik mind hírét viszik annak a különleges hangulatnak, nevezzük nagyképűen akár aurának, akár misztikusan varázslatnak, aminek itt részesévé válik a látogató.
Mi a titok nyitja? Pontosan nem is lehet meghatározni, csak körülírni. Az, hogy a falunak ma nincs saját vasútállomása. Az, hogy a sok újonnan épült nyaraló, olykor már ide nem illően hivalkodó, tájidegen építmény ellenére, mégis őrzi az egykori népi építészet báját és hagyományát. Az, hogy a forró nyári hétvégéken reázúduló turisták ellenére békesség honol a tájon. Az, hogy a település őslakosait nem rontotta meg a napi kapcsolat egy másik élettempóhoz szokott, zaklatott idegzetű vendégsereggel. Mindegyik és egyik sem.
Ebben az impozáns albumban talán megtalálhatjuk a választ erre a kérdésre. A fotókkal, festményekkel, rajzokkal gazdagon illusztrált kötet először mutatja be a település történetét a korai időktől napjainkig, majd jeles költőink hangján és nem kevésbé kiváló prózaíróink vallomásaival megkísérli körülírni a hely szellemét.
Ám mindez kevés Szigliget megismeréséhez. Ha tudni akarjuk, igazából milyen is ez a különös hely, oda kell utazni legalább néhány napra - otthon felejtve mindennapos gondjainkat, bajainkat.

Tartalom

Üdvözlet az olvasónak! (Balassa Balázs)
Szigliget - amiért szeretem (Kelecsényi László)
A hely szelleme
Szerelmey Miklós: Szigligeti
Hunfalvy János: Magyarország és Erdély képekben
Eötvös Károly: A világ legszebb vidéke
Jókai Mór: A befagyott Balaton, az ölelkező várromok
Fehrentheil László: Szigligeti séták
Cs. Szabó László: Balatoni képeslapok
Zákonyi Ferenc: A szigligeti Óvár
Csorba Csaba: „Mint öreg király fején korhadt koronája”
Szigligeti templomok (Kozák Károly nyomán)
Lipták Gábor: A szigligeti leányrablás
Tatay Sándor: Rókarántó
Tóth János: Szigliget védelme
Őrsi Károly: Arborétum
Preisich Gábor: Szigliget arculatának változásai
Paál József: A szigligeti vár megújulása
Költők hangján
Radó György: Gázel-féle
Somlyó György: Prelúdium és fuga
Vészi Endre: Királyné Szoknyája
Pilinszky János: Novemberi elízium
Nemes Nagy Ágnes: (Négysoros)
Vas István: Badacsonyi ősz
Nagy László: Órás, verses BUÉK
Szécsi Margit: Nádvágók
Zelk Zoltán: Levél Szigligetről
Bihari Sándor: Nyarak
Grandpierre K. Endre: A szigligeti arborétum fái féljózan álomvetületben
Gergely Mihály: Nagy Lászlót idéző
Mészöly Dezső: Szigligeti ősz
Ágh István: írók háza
Orbán Ottó: A Szigligeti Alkotóház 8-as szobájára
Czigány György: Galsai sírjára
Várady Szabolcs: Téli episztola Szigligetről
Markó Béla: Szigligeti áhítat
A szellem helye
Koczogh Ákos: Az Alkotóház
Kolozsvári Grandpierre Emil: A hőskor
Galsai Pongrác: Kövér ember, ölében egy másik kövér emberrel
Harsányi Károly: Szigligeti vidámságok
Kelecsényi László: A címzett: Ottlik Géza
Galsai Pongrác: A Balaton „fölfedezése”
Erdődy János: Négy évszak
Nemes Nagy Ágnes: A lila fa
Hubay Miklós: Lepke és toll
Örkény István: A megváltó
Tímár György: Szigligeti játékok
Zsámboki Zoltán: Bonyodalmak egy mosdókagyló körüil
Sumonyi Zoltán: Egy (téli) nap története
Nagy László: Krónika-töredék
Szántó Piroska: Adósság
Ágh István: Szigliget-memoár
Kertész Imre: Gályanapló
Dékány Kálmán: Szigligeti elégia
Rayman Katalin: Szigligeti Alkotóház
Czigány Zoltán: Az chomka toron
Békés Pál: Sűríí, sűrű, raf-raf-raff
Szántó Piroska: Az idei hó
Ágh István: A Fa halála
Bella István: Szigligeti fénykép

Oldalszám: 161

Kiadási év: 2005