A kötet középpontjában az irodalomtudomány és -kritika történetének XVIII. századi szakasza áll, kitekintéssel a XVII. századi előzményekre és a tudományterület intézményesülésének XIX. századi kezdeteire. A tanulmányok feltárják az irodalomtörténet-írás kialakulását, forrásait és fogalomkészletét, s bemutatják, hogyan változtak a tudományág műfajai, módszerei és funkciói. Elemzik a tudománytörténet, az irodalom-elmélet, a kritika, az irodalmi gyakorlat és a közönség viszonyának alakulását, s leírják az irodalomtudomány és -kritika klasszikus és újkori modelljének kapcsolathálózatát.
A kötet tanúsítja, hogy az irodalomtudomány XVIII. századi története nem határozható meg egységes folyamatként, s ebben az időszakban is számos felfogásbeli különbség, egyéni változat és paradigma élt egymás mellett. A tudománytörténetben sem húzható éles határ a XVII. és a XVIII., illetőleg a XVIII. és a XIX. század között, s a század folyamán különböző tényezők hosszú ideig tartó kölcsönhatása révén teremtődtek meg az irodalomtudomány mint önálló diszciplína kialakulásának feltételei és intézményes keretei.
A közel negyven tanulmányt tartalmazó kötet függelékében megtalálható a témában 2004-ben rendezett időszaki kiállítás katalógusa és a XVIII. századi irodalomtörténet-írás forrásainak és szakirodaimának mintegy nyolcszáz tételes válogatott bibliográfiája.

Tartalom

ELŐSZÓ
TÜSKÉS GÁBOR: Az irodalomtudomány és -kritika XVIII. századi történetéhez. Koncepciók, módszerek, kutatási lehetőségek
A MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET-ÍRÁS KIALAKULÁSA
Kecskeméti Gábor: A história litteraria korai történetéhez
Thimár Attila: Lingua et litteraria
Szelestei N. László: História litteraria - és magyar irodalomtörténet-írás
Bartók István: Magyar szerkesztésű humanista grammatikák ismerete a XVIII. században
Bretz Annamária: Idézetek a Magyar Athenasban
Petröczi Éva: Elfogultságok és elfogulatlanságok Bőd Péter Magyar Athenasában
LÖKÖS PÉTER: Johann Seivert írói életrajzi lexikona. Nachrichten von Siebenbürgischen Gelehrten und ihren Schriften
Kovács József László: Additamenta eí supplementa. Hrabovszky György gyűjtése Rotarides Mihály írói jegyzékéhez

Lipp Veronika: Belnay György Alajos latin nyelvű magyar história liitterariája
Balogh Piroska: Lexikonok és narratívák. Schedius Lajos irodalomtörténet-írói kísérletei
Dávidházi Péter: „Védeni a’ Nemzeti Betsületet”. Az irodalomtörténészi szerephagyomány Wallaszkytól Toldyig
IRODALOMELMÉLETI TÖREKVÉSEK
Pintér Márta Zsuzsanna: Dráma- és színházdefiníciók a XVIII. században. A magyar nyelvű műfajelmélet kezdetei
Kilián István: A régi magyar képvers elmélete és kritikája
Nagy Júlia: Verselmélet és poétikai gyakorlat a XVIII. századi kollégiumi diákirodalomban
Knapp Éva: Deményi László retorikai segédletei (1734-1754)
Hász-Fehér Katalin: A magyar nyelvűség programjai a XVIII-XIX. század fordulóján
Hegedűs Béla: Kalmár György a magyar nyelv származásáról
AZ IRODALOMKRITIKA KEZDETEI
Debreczeni Attila: Irodalomszemléletek a Magyar Museamban
Borbély Szilárd: „Az esztétikai lélek”. Eschenburg és Sulzer hazai recepciójához

Bíró Annamária: Szerzői szerepértelmezés és irodalmi gyakorlat az Aranka-Schlözer vita tükrében
Király Emőke: Szerzők, művek, bírálók az Aranka-levelezésben
Demeter Zsuzsanna: „Váljon inkább nem poesisi költeményé mindez?” Kovásznai Tóth Sándor Gyöngyösi-értelmezéséhez
Gyapay László: Viták a kritikusi felhatalmazás körül
AZ IRODALOMTUDOMÁNY INTÉZMÉNYESÜLÉSE ÉS A FOLKLORISZTIKA ELŐZMÉNYEI
Egyed Emese: Ihletmodellek, verses írósorolók
Penke Olga: „Az ember csak akkor gondolkodik, ha erre felbuzdítják...” Az olvasó közvetlen megszólítása Bessenyei György írásaiban
Labadi Gergely: „meg-irott könyv” és „nyomtatott ének”. A kéziratos és nyomtatott kultúráról a XVIII. század utolsó harmadában
H. Kakucska Mária: Révai Miklós kézírásos Plánuma. és Orczy József
Czibula Katalin: „erőltetlek mind azon által Szép Magyarságodra” . A Magyar Hírmondó Révai Miklós idejében
Fenyő István: Egy erdélyi literátor: Döbrentei Gábor
Voigt Vilmos: História litterarum populorum

Hermann Zoltán: A szóbeliség és az írásbeliség határán: Szilcz István kéziratos mesegyűjteménye

Csörsz Rumen István: A Magyar Közbeszéd Tára”. Szirmay Antal és a Hungarica in parabolis... (1804, 1807)
FÜGGELÉK

Knapp Éva: História litterariia XVIII. században. Az ELTE Egyetemi Könyvtárban rendezett kiállítás katalógusa
Bretz Annamária - Csörsz Rumen István - Hegedűs Béla: Irodalomiörténet-írás Magyarországon a XVIII. században. Válogatott bibliográfia
NÉVMUTATÓ

Oldalszám: 711

Kiadási év: 2006