A századforduló eredeti tehetségű francia szatirikusának két színműve. közös főhősüknek, Übü papának ott a helye az emberiség nagy jellemcsarnokában Figaro, Sancho Panza és Falstaff mellett. Ez a két vaskos bohózat – egyazon érem két oldala – a polgári társadalmi formáknak és sérthetetlennek hitt színpadi szokványoknak egyaránt hadat üzent otromba és kihívó dévajságaival. Übü király a megtestesült hatalmi téboly, az ostoba, konok és kapzsi önkény jelképe, a láncra vert Übü pedig az elvont szabadságban villantja fel a szemfényvesztést. Jarry drámái – fesztelen és képtelen párbeszédeikkel – Apollinaire és a szürrealista színház, Ionesco előfutárai, az abszurd színház tiszteletlen klasszikusai.
Schall Eszter rajzaival

Tartalom

Übü király, avagy a lengyelek
A láncra vert Übü
Utószó: A KANAVÁSZHŐS, Alfred Jarry Übü-drámái (Jákfalvi Magdolna)

Oldalszám: 137

Kiadási év: 2011