"A helyi közösség egyértelműen kinyilvánította a Népkerthez való ragaszkodását, amikor elutasította az ott létesítendő új élményfürdő tervét annak ellenére, hogy a létesítmény bizonyára új lehetőségeket jelenthetett volna a helyiek számára. Úgy tűnik, két különböző közérdek feszült itt egymásnak: a gazdasági fejlődés és a közösségi identitás megtartása. A kanizsaiak tehát választás elé kerültek, így sok mindent elárulhat róluk, hogy a kettő közül az identitásukat képező örökséget választották. Az örökség ilyen felértékelődése jelezheti, hogy abban egy közösség a további fejlődés lehetőségét látja, de jelezheti a problémákkal teli jelen és a kilátások nélküli jövő helyett a múltba fordulást, az elvágyódást.
A Népkert különböző időszakairól kialakult ideálképek mellett természetesen nem hanyagolhatóak el az egyéni, személyes vonatkozások, kinek-kinek a gyermekkorából, ifjúkorából származó, ide kötődő, valódi emlékek, amelyek bizonyos szinten minden kanizsainak a szívügyévé teszik, hogy ez az örökség megmaradjon."

Tartalom

BEVEZETÉS
Elöljáróban
Források
Magyarkanizsa bemutatása
A közparkok kialakulása Európában és Magyarországon
A KEZDETEKTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG
A kezdetek (1859-1885): a kanizsai Népkert kialakulása
A Bednárcz-korszak kezdete: a Népkert végleges szerkezetének kialakulása
Társadalmi események a Népkertben (1890-1913)
A társadalmi megosztottság és a kisajátítás kérdése: panasz a Népkert lezárására (1903)
Általános parkhasználat
Vendéglátóhelyek a parkokban, a Vigadó mint vendéglátóhely
A keret: más vendéglátóhelyek és közösségi helyiségek a városban, valamint a bennük folyó társadalmi élet
Gyógyfürdő a parkban
Városrendezési, városszépítési törekvések
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉTŐL AZ 1950-ES ÉVEKIG
Változások a helyi egyleti életben és vendéglátóiparban
Változások a Népkertben
Élet a Vigadóban
Események a Népkertben
Általános parkhasználat
Összegzés
Interjúk
Felhasznált irodalom

Oldalszám: 89

Kiadási év: 2017