A gyűlölet tárgya régen jelen van már fejtegetéseinkben. A „liberalizmus”, a „burzsoá”, a „kozmopolita” helyébe mindenütt szabadon behelyettesíthető a „zsidó”. A probléma messze nem a burzsoázia és a földbirtokos rétegek gazdasági konkurenciaharca. Az asszimiláció kérdésében – abban ugyanis, hogy a polgárság asszimilálódjék-e a nemesi politikai vezető réteghez, vagy az asszimilálódjék a felemelkedő polgársághoz – a magyar polgári fejlődés egész társadalmi-politikai problematikája fölvetődik. A kérdés tehát: megvalósul-e a polgári liberális társadalmi, politikai és gazdasági szerkezet mint a fejlett kapitalizmus adekvát formája, avagy elvetél. Mind az agrárius, mind a klerikális liberalizmuskritikában s konzervatív programban állandóan jelen van a kérdés antiszemita értelmezése. Az agrárius körök ezt kevésbé mondják ki, mint a klerikálisok, de náluk is fokozatosan tért nyernek az antiszemita kirohanások.

Tartalom

AZ ÚJKONZERVATIVIZMUS KIALAKULÁSA EURÓPÁBAN
Az 1870–1880-as évek
Az újkonzervativizmus általános jellemzői
A kultúrkritika
Az újkonzervativizmus modernség-tudata
A társasság (szociabilitás) gondolata az újkonzervatív ideológiában
Az ellenfélhez idomulás
A tömeghatás igénye
Az 1890-es évek társadalmi és eszmetörténeti változásai
Új vonások megjelenése az újkonzervatív ideológiában
Újkonzervativizmus és nacionalizmus a kilencvenes években
Az újkonzervativizmus a századforduló és a világháború között
Újkonzervatív mozgalmak 1871–1914 között egyes európai országokban
Németország
Ausztria
Franciaország
Oroszország
A jobboldali radikalizmus az első világháború kitöréséig
Az „ideológia gyanúja”
A világ mint összeesküvés
A projekció
A fajelmélet
A jobboldali radikalizmus kultúraeszménye
A jobboldali radikalizmus sajátos szervezeti formái
A politikai szekta
A terroralakulat
A jobboldali radikalizmus egyes országokban
Németország
Franciaország
Olaszország
Oroszország
Amerikai Egyesült Államok
A POLITIKAI GONDOLKODÁS NÉHÁNY JELLEMZŐ VONÁSA
A politikai ideológia jellemzői a kiegyezés után
A magyar „Gründerzeit” válsága
Az agrárizmus első jelentkezései és az Istóczy-féle antiszemita párt
A kilencvenes évek átalakulásai
Új vonások a századforduló magyar konzervatív politikai gondolkodásában
A Néppárt
Az agráriusok
Az új típusú konzervativizmus főbb jellemzői
A régi típusú konzervativizmus átalakulása a századfordulón
A közjogi historizálás új vonásai
A magyar birodalom új koncepciója
A magyar nemzetkarakter új koncepciója
A jobboldali radikalizmus kialakulása
A jobboldali radikalizmus legkorábbi kezdetei
A hegyvidéki akció
Az agrárius szövetkezetek politikai szerepe
A politikai antiszemitizmus és a Néppárt a századfordulón
Kísérlet egy új antiszemita párt létrehozására
Az 1901-es egyetemi „kereszt-mozgalom”
A kereszt-tördelés
A jobboldali diákmozgalom helye a Néppárt stratégiájában
A kereszt-memorandum elutasítása
A kereszt-kifüggesztés
A külső támogatók
A kereszt-mozgalom visszahatása a Néppárt propagandájára
A Pikler-ügy
A selmecbányai diákkongresszus
A kereszt-mozgalom egyetemi és külső ellenfelei
A kereszt-mozgalom vége
A jobboldali radikalizmus ideológiája
A harcos liberalizmustól a jobboldali radikalizmusig: Bodnár Zsigmond
A közjogi válságtól a háborúig
Az uralkodó osztályok osztálykoalíciójának megingása
A liberalizmus mint a szabadelvű kormánypárt ideológiájának fölbomlása
A liberalizmus megújulási törekvései; a polgári radikalizmus kialakulása
A statikus-defenzív konzervatív ideológia a koalíció idején
A normatív kultúrkritikai tipológia: Eötvös-kultusz, Széchenyi-kultusz
Magyar Társadalomtudományi Egyesület
A népnemzeti irodalom politikai színezetű kultusza
Az újkonzervativizmus a munkapárti kormányok idején
A politikai katolicizmus
A Néppárt a századforduló után
A katolikus diákmozgalmak: a Szent Imre Kör
Törekvések a „Rerum novarum” elveinek érvényesítésére
A Keresztényszocialista Párt
Kísérlet a magyar „ralliement-politika” megteremtésére
Prohászka Ottokár és a katolikus egyházi reformtörekvések (1896–1914)
Modernista törekvések: a Regnum Marianum és az Élet című folyóirat
Az integralizmus a magyar politikai katolicizmusban
A jezsuita irányítás alatt álló Mária Kongregációk
A Magyar Kultúra című folyóirat
Az agráriusok szellemi műhelye: az Országos Széchenyi Szövetség
A jobboldali radikalizmus a koalíció idején
A kereszt-mozgalom utóélete a diákmozgalmakban
A kifejezetten antiszemita törekvések
A politikai szekták kialakulásának kezdetei
A jobboldali radikalizmus visszahatása a Munkapárt ideológiájára
A preventív ellenforradalom frontja (1914–1918)
Hadigazdálkodás és ideológia
A turanizmus
A Cél folyóirat
A Cél-kör vezető alakjai
Az Új Nemzedék folyóirat
Az Új Nemzedék-kör vezető alakjai
A forradalom előtt
Befejezés
Felhasznált irodalom
Névmutató
Szabó Miklós műveinek bibliográfiája

Oldalszám: 396

Kiadási év: 2003