Budapest legfontosabb közkertje a Városliget, amely a lakosság pihenését és kikapcsolódását szolgálja. A Liget kiemelkedő jelentőségét a város vezetése is felismerte, ezért már a 19. század elejétől folyamatosan felügyelték és fejlesztették a parkot, benne a szórakoztatási lehetőségeket és helyszíneket. A kötet az elsődleges forrásokra támaszkodva a Városliget új szempontú történetét, a Ligetnek mint a tömegszórakoztatás helyszínének a krónikáját nyújtja.
A Városligetben a társadalom különböző csoportjai másként és máshol kapcsolódtak ki. A szegényebb lakosok számára a szórakozás helyszínét a vurstli jelentette. A kötet első része ennek vállalkozóit, játéklehetőségeit, közönségét és változatos történetét mutatja be, amelyeket a történelmi és a társadalmi változások is befolyásoltak.
A vizsgált hosszú időszak egybeesett a város kiépülésével és a technika ugrásszerű fejlődésével. Ez együtt járt a tömegszórakoztatás lehetőségeinek és a felnövekvő újabb generációk igényeinek és szokásainak megváltozásával.
A szegényebb lakosság mellett a Városliget az arisztokrácia és a polgárság számára is változatos szórakozási lehetőségeket biztosított. Az ő igényeiket szolgálták ki az európai körutakon lévő mutatványosok és néprajzi bemutatók, ők látogatták elsősorban a cirkuszi előadásokat, s őket várta a millenniumi kiállítás különálló szórakoztatónegyede, az Ős-Budavára, az Amerikai, majd az Angol Park is. A kötet a dualizmustól egészen a Vidám Park 1950-es években történt megnyitásáig mutatja be a városligeti tömegszórakoztatás lehetőségeit, helyszíneit, és az azokat működtető, látogató embereket.

Tartalom

Bevezetés
Szórakozás és szórakoztatás az európai közparkokban
Sétaterek, örömkertek, vidámparkok - a köztéri szórakoztatás intézményeinek fejlődése Európában a 19. század elejétől a II. világháborúig
A szórakoztatás helyszínei
Angol, francia és német szabadtéri szórakoztatási lehetőségek
Bécsi példák és modellek
A Práter
Bécsi hatások, kulturális transzfer
Szórakozás és szórakoztatás a városligeti vurstliban
A várostól a Városligetig. Előzmények Magyarországon és Pesten
A vásárok szórakoztatási lehetőségei
Állatseregletek, cirkuszok és mutatványosok Pesten
Mutatványosok a Városligetben
A Városliget korai története
A mutatványosok megjelenése a Városligetben
A Városliget színházai
Az első városligeti vurstli, a Tűzijáték tér (1872-1885)
A vurstli fénykora: Népliget a Városligetben (1885-1908)
Helfgott Sámuel, a vurstli fényképésze
Bábosok nemzedéke, a Hincz-família
A magyar nyelv kérdése a vurstliban
Színházak a vurstliban
Változó körülmények: az Új Mutatványos Telep (1909-1950)
Az Új Mutatványos Telep szórakozási lehetőségei
A Feszty-körkép
A Panoptikum, avagy viaszbábok Budapesten
A vurstli cirkusza, a kiscirkusz
A körhinta története
Sikeres nyitás
Az első világháború és a forradalmak hatása (1914-1919)
Megpróbáltatások a két világháború között
A Liliputi Színház
A második világháborúban
Az átmeneti időszak és az államosítások
Szórakozás és szórakoztatás az Állatkertben
Mutatványosok, etnográfiai bemutatók és cirkuszok az Állatkertben (1868-1904)
Az Állatkert cirkusza, a nagycirkusz
Szórakozás és szórakoztatás a Millenniumi Kiállítás mellett
Az Ős-Budavára (1896-1907)
Ős-Budavára létrejöttének előzményei
Az Ős-Budavára Rt
Botrányok Ős-Budavárában
Friedmann Adolf tömegszórakoztató vállalkozása
Az Új Ős-Budavára: Amerikai Park (1908-1910)
Szórakozás és szórakoztatás az Jingol Parkban (1911-1950)
A kezdetek
Orfeumok és varieték az Angol Parkban
Az első világháború és a Tanácsköztársaság hatása
Az Angol Park virágkora
Az Angol Parktól a Vidám Parkig
Felhasznált források és irodalom
Források
Hivatkozott irodalom

Oldalszám: 209

Kiadási év: 2026