Nincs termék a kosárban!

Kovács András (szerk.): Budapesti Negyed 52-53. - Erzsébet-kultusz I-II.

Kovács András (szerk.): Budapesti Negyed 52-53. - Erzsébet-kultusz I-II.

Cikkszám : S1217-5846/52-53
Kiadó:
Budapest Fõváros Levéltára
Fogyasztói ár3.990 Ft
Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab:

Noha Erzsébetről sokan sokfélét írtak, a kutatások során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy kultuszának csak a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tartó aspektusai vannak kidolgozva. Munkám során arra törekedtem, hogy új szempontok bevonásával a vizsgálódásba árnyaltabb képet lehessen kialakítani az "Erzsébet-jelenségről", mivel a téma még ma is nagy érzelmi reakciókat vált ki: "Aki Ferenc Józsefet valamilyen oknál fogva nem szereti , hajlandó Erzsébetet rokonszenvesnek látni. (Az ellenkező eset kivételes.) De ha messze is álltak egymástól, mára már egybeolvadnak az emlékezésben. Erzsébet is a boldog békekor, ha óhatatlanul tragikusabb színekkel is, mint Ferenc József. Akár tetszik, akár nem, mindketten hozzátartoznak a magyar történelem hagyományához. ezt a hagyományt nem elutasítani és ócsárolni kell, hanem a helyére tenni." Dolgozatomban erre szerettem volna kísérletet tenni kérdésfelvetéseimmel, amelyek e hagyomány megismerését és megértését segíthetik.
Legtöbb esetben nem a kultusz feltámasztására törekednek a királynéval foglalkozó irodalomban, amelyet általában teljesen áthat a kultikus beállítódás. Életét vizsgálva nem tudják megkerülni e személyéhez szorosan kapcsolódott jelenséget, melyet leginkább a királyné magyarságszeretetére szűkítenek, le, de kénytelenek foglalkozni vele, mivel Erzsébet megértéséhez, értékeléséhez elengedhetetlen. Ez a folyamat szórványos, más szempontú kultikus megközelítést eredményezett. Az Erzsébet-kultuszt mint jelenséget többen is vizsgálták - Gerő András egy tanulmányt szentelt a kérdésnek, míg Márki Sándor Erzsébetről szóló könyvének első fejezetében jeleníti meg e kérdéskört -, azonban teljes feldolgozására még nem vállalkoztak. Jelen munkámban én is egy kis részlet feltárására törekedtem: a térhasználatra koncentrálva az időkeretben alkalmaztam megszorítást, a jelentős forrásanyag és a téma szerteágazósága miatt a vizsgálódás fókusza az Erzsébet halálától, 1898-tól 1914-ig tartó időszakra irányítottam. A kijelölt intervallum az intézményesülés korának kezdeti szakasza, mely kultuszának fénykorát jelenti, teljes kifejlettségében világítja meg a jelenséget, így ez a 16 év kiválóan alkalmas a kultusz fenntartására irányuló cselekedetek széles skálájának bemutatására, míg a világháború kitörését követően értelemszerűen már hangsúlyeltolódások mennek végbe. 


Tartalom:

I.

Előszó
Erzsébet-mítosz
Köztérelnevezések
Erzsébet-ligetek
Emlékművek
Budapesti Erzsébet-emlékhelyek
Erzsébet Királyné Emlékmúzeum
Külföldi emlékhelyek
Templomok
Megemlékezési szertartások
Utószó
Mellékletek Erzsébet királyné 1898-1914 között felállított szobrai
Erzsébet királynéról elnevezett budapesti közterületek jegyzéke
Bibliográfia

II.

Előszó
Az Erzsébet halálát követő intézkedések
Gosuchowski közös külügyminiszter távirata Bánffy Dezső miniszterelnöknek (Bécs, 1898. szeptember 10.)
Ruffi, svájci szövetséges köztársaság elnökének távirata Ferenc Józsefnek (Bern, 1898, szeptember 11.)
Ferenc József választávirata Ruffinak (Bécs, 1898. szeptember 12.)
Szilágyi Dezső beszéde a képviselőház rendkívüli ülésén (1898. szeptember 11.)
Szilágyi Dezső képviselőházi beszéde (1898. szeptember 15.)
Udvari gyászrendelkezés 
Gusztáv Károly erdély püspök 3840/1898. sz. körlevele (1898. szeptember 12.) 
Ferenc József 1898. szeptember 16-án kelt manifesztuma
Jogszabályok és szabályzatok
1898. XXX. tc. 72. Dicsőült Erzsébet királyné emlékének törvénybe iktatásáról 
Az igazságügyi bizottság jelentése (1898. szeptember 23.) 
Néhai Erzsébet Császárné és Királyné Ő Felsége holteste hazaszállításának, kitételének és eltemetésének szertartási rendje
Esztergomi főegyházmegye 4173. sz. körlevele (1899. augusztus 21.)
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1898. évi 4196. eln. számú körrendelete (1898. október 4.)
A földművelésügyi miniszter 71544/I./1-a számú rendelete I.II. (1898. november 19.) 
Erzsébet királyné emlékszobor I. pályázati kiírása (1900. február 24.)
Lyka Károly: Az Erzsébet-emlékmű a Magyar Nemzeti Múzeum szervezete és szolgálati szabályzata
Visszaemlékezések
Falk Miksa: Erzsébet királynéról
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében
Nekrológok
Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt
Jókai Mór: Megölték a királynénkat!
Ignotus: Magyarországi Szent Erzsébet
Bródy Sándor: A királyné utolsó arczképe
Jókai Mór: Erzsébet királyné temetése napján
Herczeg Ferenc: Temetés után
Lengyel Laura: Az első asszony
Megemlékezési szertartások
Zábrák Dénes evangélikus lelkész beszéde a soproni evangélikus templomban tartott gyászünnepélyen - Részletek (1989. szeptember 21.)
Ádám Sándor polgármester beszéde a mezőtúri közgyűlésen - Részletek (1898. szeptember 17.) 
Teleki Géza beszéde a Magyar Történelmi Társulat renkívüli ülésén - Részletek (1898. szeptember 22.) 
Beöthy Zsolt beszéde a Budapesti Kir. Magyar Tudományegetem emlékünnepélyén - Részletek (1898. október 10.) 
Márki Sándor beszéde a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem ünnepi közgyűlésén - Részletek (1898. november 19.) 
Esterházy Sándor beszéde a kassai Jogakadémián - Részletek (1902. november 19.) 
Szarvas Gáborné Erzsébet királynéról 
Szoboravatások
Darányi Ignác beszéde a gödöllői szobor felavatása alkalmából (1901. május 19.) 
Lukács György beszéde a békésmegyei rendkívüli közgyűlésen - Részletek (1904. július 24.) 
Berzeviczy Albert beszéde a bártfafürdői szoborátadás alkalmából (1903. augusztus 16.) 
József Főherceg beszéde a szegedi szobor leleplezési ünnepségén (1907. szeptember 29.) 
Lázár György beszéde a szegedi szobor leleplezési ünnepségén (1907. szeptember 29.) 
Herczeg Ferenc beszéde a cecei szoboravatáson (1903. május 24.) 
Kalocsa Lippich Elek beszéde a cecei szoboravatáson (1903. május 24.) 
Irodalmi emlékezések
Benedek Elek: Erzsébet királyné élete
Jókai Mór: Erzsébet emlékezete
Mikszáth Kálmán: A királynéról 
Mikszáth Kálmán: Adieu! Adieu! 
Mikszáth Kálmán: Mikor utoljára láttuk 
Mikszáth Kálmán: A királyné mint feleség 
Krúdy Gyula: Erzsébet 
Erdélyi Zoltán: Erzsébet királyné emléke. Alkalmi gyermekszintjáték egy fölvonásban - Részletek
Fally Henrik: Erzsébet királyné. Elbeszélő költemény hét énekben - Részletek
Anekdoták
A vesszőfutás 
A mi Királynénk 
Báli botrány 
A királyné és Klapka
Erzsébet királyné és Deák Ferenc 
Bizalmas ebéd
Az utolsó mosoly
A királyné sé az Andrássyak
A királyné a Millénniumon
Bölcsesség
Erzsébet királyné érintkezése alattvalóival
A cigánylegény operációja
Az életmentő
A királyné pohara 
Mikor a királyasszony a bögrét fogta
A cserépcsupor
A fölvett kalap
Ö ezüst forint
II. Lajos
A kovács
A csodaszakácsné
Az erdélyi konyha
A pékinas
Tilosban
Az öreg kertész
A vén koldus
A királyné Blahánénál
Erzsébet királyné és a cigányok
A királyné és a csendőrök
A királyné és a barátok
Bártfa
A pórul járt magyar
A boldog Hanka
Versek
Dolinay Gyula: Erzsébet királyné emlékezete
Vargyas Endre: Erzsébet napjára
Jámbor Lajos: Erzsébet királyné
Pósa Lajos: A gödöllői erdő
Zichy Géza Gróf: Volt egyszer egy királyasszony...
Erzsébet napján
Erdélyi Béla: Erzsébet
Sas Ede: Erzsébet királyné temetésére
Erdélyi Zoltán: Nem haltál meg!
Havas István: volt egyszer egy királyné...
Radó Antal: Éji látomás 
Mikó László: A királyné búcsúja Magyarországtól
Szabolcska Mihály: "Volt egyszer egy királyné"...
Rákosi Jenő: Erzsébet királyné
Pósa Lajos: A királyné álma
Ady Endre: Megpihent

 

Oldalszám: 180 + 248

Kiadási év: 2006

Ajánljuk még:

Please publish modules in offcanvas position.