A kultúrakutatás gyökerei több társadalomtudományba kapaszkodnak. Az elemzési módszer fő jellemzője a kultúrának és az azt hordozó társadalomnak együttes, sokszempontú, multidiszciplináris megközelítése. Ezzel a kötettel egy ilyen tág szemléletű, változatos tematikájú sorozatot indít el az Akadémiai Kiadó. A sorozat első kötete történeti néprajzi monográfia hazánk egyik jellegzetes kultúrájú tájáról, a Jászságról. Az ELTE Néprajztudományi Doktori Iskolájának keretében 2002-ben megvédett PhD-disszertáció a fent említett tájon élő közösségek mai kultúrájának késő középkori, kora újkori gyökereit vizsgálja.
A 13. század közepén betelepült, az iráni nyelvcsalád egyik ágának nyelvét beszélő közösség a magyar társadalomba történt beilleszkedésének több évszázados folyamatában a magyar történelem viszontagságos évszázadaiban számos kulturális változást, átalakulást élt át: harcosból földművessé, pásztorrá, kereskedővé vált, nyelvet cserélt, magába olvasztotta a beköltözőket, a változó körülményekhez alkalmazkodva őrizte középkori eredetű kiváltságait. Ezen kiváltságok jelentették azt a közösségszervező erőt, amelynek eredményeként a 18. században a változások sorozatából egy új kulturális egység, a ma ismert Jászság létrejött.
A kötet a török hódoltság időszakának fentebb említett jelenségeit tárgyalja, mélyfúrásszerűen vizsgálva a gazdaság és a migráció kérdéskörét.
Kocsis Gyula (1949) az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékének oktatója, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója. Fő kutatási területe a Jászság történeti néprajza, társadalomnéprajz, ezen belül a család- és háztartásszerkezet vizsgálata, a háztartások felszereltsége a hagyatéki iratok alapján.

Tartalom
A jászság társadalma
A jászsági társadalom rétegei a XIV-XVI. században
A jászok helye a társadalmi hierarchiában a XVI. század előtt
Önálló rendet képez-e a Jászság?
Kapitányi családok a XVI-XVII. században
XVII. századi kortársak a jászságiak társadalmi helyzetéről
A jászsági kiváltságok tartalmának változása a török hódoltság idején
Kiváltságok a XVII. század elejéig
A nádor szerepének változásai
A kiváltságok védelme a XVII. században
A harmincadmentesség és a közösségen belüli bíróválasztás joga
A török levelek tanulságai
A Jászság népessége
A Jászság népessége a XVI. században
A népesség a XV. század végén
A török adóösszeírások
A jászsági települések elnéptelenedése a XVI. század végén, újratelepítésük a XVII. század elején
A jászsági népesség migrációja a XVI-XVII. században
Szakirodalmi vélemények a jászsági migrációról
Elvándorlás a Jászságból a XVI-XVII. században
A kiköltözés példái a XVI-XVII. században
A jászsági településekre irányuló migráció a XVII. században
Szökött jobbágyok a jászsági falvakban
Az 1699-es összeírás és a jászberényi római katolikus anyakönyvek tanulságai
Gazdálkodás a Jászságban a XVI-XVII. században
A Jászság adózása a XVI. században
Igazgatás a XV. század második és a XVI. század első felében
Az adózás fontosabb forrásai
Az összeírások tanulságai
Szántóművelés
Pusztabérletek (közösségi, társas és egyéni formák) a Jászságban a XVI-XVII. században
Pusztahasználat a XVI. században
Közösségi pusztabérletek a XVII. században
Egyéni és „társasági" bérletek a XVII. században
Az állattartás egyes jellemzői a Jászságban
Az állatállomány mennyisége
Az állatállomány számított mennyisége
A juhállomány mennyiségi változásai a XVI. században
A Jászság juhtartása a XVII. század végén
Állatkereskedelem, tőzsérkedés
Legeltetés és legelőhasználat
Takarmánykészítés, szénagazdálkodás
Tejfeldolgozás
összefoglalás
Levéltári források
Irodalom
Mellékletek
1. A Jászságon kívül élő, valószínűleg jászsági eredetű családok elterjedése a XVI. század végéig a „Jász" családnév és jászsági településnevekből képzett családnevek, valamint tanúvallomások alapján
2. A Jászságon kívül élő, valószínűleg jászsági eredetű családok elterjedése a XVII. században a jászsági helynevekből képzett családnevek alapján
3. Jászsági településekre beköltözők az 1559. évi török összeírások alapján
4. Jászsági településekre a XVII. század folyamán beköltözők
5. Személynevek a török adóösszeírásokban (1546, 1559, 1562, 1570)
6. A jászberényi római katolikus anyakönyvbe bejegyzett demográfiai események 1696-1699
7. Az 1699. évi összeírásban feljegyzett jászberényi háztartásfők
8. Az 1699. évi összeírás és a római katolikus anyakönyvek összevetése

Oldalszám: 367

Kiadási év: 2005