I. (Nagy) Lajos király udvarában 1358 májusában kezdte írni ismeretlen szerzõje a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását. A szerzõt sokáig Kálti Márk székesfehérvári õrkanonokkal azonosították, ez azonban legfeljebb csak valószínû. A Képes Krónika szezõje - bárki volt is - a királyi udvarban akkor még meglévõ, azóta már nagyrészt elveszett korábbi magyar krónikákra támaszkodott, s így nagy szolgálatot tett a tudománynak is, hiszen ily módon másutt föl nem lelhetõ epizódok, adatok, mondák egész sorát mentette meg az utókor számára. A mû 12 fejezetben meséli el a magyarok históriáját a hunok történetétõl I. (Anjou) Károly havasalföldi hadjáratáig, s az 1330. évi események elmondásánál mondat közben maradt félbe a munka. A mûvet a szerzõ halála után, az 1370-es évek közepén I. Lajos díszes kódexként lemásoltatta, gyönyörû iniciálékkal, képekkel díszítette, errõl kapta a Képes Krónika nevet.

Oldalszám: 324

Kiadási év: 2004