A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutató-központ Történettudományi Intézetében működő Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoport második tanulmánykötetében közreadott, szerteágazó témákat feldolgozó tanulmányok mindegyike szorosabb vagy lazább szállal kötődik a középkori magyar gazdaságtörténethez. Éppen ezért nemcsak a városi adózás vagy a pénzügyigazgatás intézményeinek és szereplőinek története villan fel, hanem az Árpád-korban használt mérlegek és mérlegsúlyok vagy a bányavárosok lakóinak lelki életét meghatározó szentkultusz vizsgálata is. A kötet lapjain megelevenedik a középkori élet sokszínűsége: az akkor élt emberek mindennapjai, használati tárgyai, gondolkodásmódja, valamint az a szűkebb és tágabb tér, amely keretekbe foglalta életüket, a piactól a városon és a megyén át a Magyar Királyság egészéig, sőt annak határain is túl. Az ország ezer szállal kötődött környezetéhez, külföldi luxustárgyak éppúgy eljutottak a Kárpátmedencébe, mint ahogy a magyar föld kincsei is utat találtak Európa piacaira. A kötet olvasóját avatott szakemberek - történészek, régészek, numizmaták és művészettörténészek - kalauzolják el egy régmúlt kor világába.
A kutatócsoport előző tanulmánykötete Pénz, piac, posztó. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról címmel jelent meg 2016-ban az MTA BTK TTI kiadásában.

Tartalom

Előszó
A KIRÁLYI HATALOM SZEREPE A GAZDASÁGI ÉLETBEN
Neumann Tibor: „Minden időkben kegyelmes uratok kívánunk lenni". A királyi városok adóztatása a 15. század végén
Weisz Boglárka: A jászok adózása a középkorban
Rosta Szabolcs: Árpád-kori kézi mérlegek Pétermonostorán
V. Székely György-Tóth Csaba: Régészeti adatok az Árpád-kori mérlegsúlyok csoportosításához
Skorka Renáta-Weisz Boglárka: A porosz kapcsolat. Johann Falbrecht és Dávid Rosenfeld a magyar pénzügyigazgatásban
Gál Judit: A dalmáciai városok és az egyházi földadományok. Az adományok szabályozásai és ezek hatása a magyar királyi politikára a 12-13. században
Szende Katalin: Nundinae seu fórum annuale. Sokadalomtartási engedélyek Nagy Lajos várospolitikájában
Kovács Viktória: Korábbi adományok elve. Vezérfonalak az Anjou- és a Zsigmond kor vámjogi ítélkezési gyakorlatában
Szilágyi Magdolna: Utakról és utazókról. Középkori magyar királyok intézkedései az utakról és az utazókról a 11-14. században
A VÁROSOK SZEREPE A GAZDASÁGI ÉLETBEN
Gönczi Katalin: A szász-magdeburgi jog hatása a középkori Magyar Királyságban. Autonómia és jogi transzfer
Skorka Renáta: Ki dolgozzék más helyett? A budai jogkönyv 65. artikulusának tanulságai
Kádas István: Kölcsönös haszon. Eperjes, Bártfa városok és a Sáros megyei kisnemesség a középkor végén
Uhrin DoROTTYa: Szent Katalin és Borbála, a felvidéki bányavárosok védőszentjei
Lővei Pál: A „sárkánylovagok" kőfaragója. Egy 15. századi szobrász-vállalkozó műhelye Budán
Adrián Andrei Rusu: A késő középkori kelet-magyarországi elit ingóságai. Társadalomtörténeti tanulságok
Benda Judit: Kis középkori kalmárbolt-tipológia
Kolláth Ágnes-Tomka Gábor: A győri Széchenyi tér topográfiája. Az Árpád-kortól a kora újkor kezdetéig
Földrajzi- és személynévmutató

Oldalszám: 601

Kiadási év: 2017