A németség az elmúlt évezredben döntő szerepet játszott a közép-európai városok megalapításában, fejlődésében. Közép-Európában a polgárosodás kovászai évszázadokon át a bevándorolt németek voltak. Ezt a magyar főváros története is tanúsítja. Egy 1244-es oklevél már külön említi - a magyarok és izmaeliták mellett - a pesti németséget.
A magyar történelem 1000 évvel ezelőtti legnagyobb súlyú döntése az államalapítás és a nyugati kereszténység felvétele volt. Szent István király, aki Magyarországot -részben éppen német segítséggel - bevezette az európai államok családjába, intelmeiben úgy fogalmazott, hogy a soknyelvű ország erősebb az egynyelvűnél. Ez az intelem feltehetőleg mindenekelőtt az első magyar modernizációban kulcsszerepet játszó németekre vonatkozott.
Néhány tragikus évtizedet leszámítva talán éppen Budapest őrizte meg a leghívebben az utolsó két évszázadban is a különböző népek, nyelvek, kultúrák békés együttélésének ezeréves magyarországi hagyományát. Ennek több oka van. A mai magyar fővárost jelentős részben az eredetileg éppen nem magyar anyanyelvű polgárok - mindenekelőtt németek és zsidók - virágoztatták fel a múlt században. Ezek a polgárok nyelvileg és érzületileg megmagyarosodtak, ugyanakkor megőrizték saját eredeti kultúrájukat, vallásukat, szokásaikat, és második nyelvként éppen a németet beszélték.
Budának a töröktől történt 1686-os visszafoglalása után következett a második magyarországi modernizáció. A gyakorlatilag lakatlanná vált város betelepítésében, az élet újraindításában vezető szerepet kaptak a német telepesek. Ők voltak azok, akik -a magyar polgárokkal együtt - 1703-ban kivívták a városi önkormányzat visszaállítását. A 18. század folyamán - részben a pestisjárványok után - szintén ők népesítettek be számos, a mai Nagy-Budapesthez tartozó községet.
A telepesek őrizték hagyományaikat, ugyanakkor egyre inkább magyarnak vallották magukat. Nem véletlenül viselte az első állandó pesti kőszínház az Ungarisches National-theater nevet. Amikor azután a reformkorban a haladás a magyar nemzeti öntudat reneszánszával kapcsolódott össze, elkezdődött körükben a magyarosodás. A harmadik magyar modernizációt jelképező 48-as forradalmat elindító pesti forradalmat jórészt német polgárok vitték diadalra.
A német polgárok rányomták bélyegüket a fővárosi civilizáció kialakulására, szavaik beépültek a pesti és a magyar köznyelvbe. A századfordulóra az asszimiláció felgyorsult. Míg 1880-ban a budapestiek egyharmada, 1900-ban már csak 15%-a volt német anyanyelvű. Ez a folyamat a 20. században folytatódott - de azért a második nyelv Budapesten a német maradt. A zsidó polgárság is ezt beszélte a magyar mellett, és ezen keresztül lépett kapcsolatba a magyar értelmiség az európai kultúrával. Az egyik legjobb budapesti napilap, a Pester Lloyd volt, amely nemcsak tudósított a magyar társadalmi, gazdasági, politikai élet eseményeiről és közvetítette a magyar kultúrát Európa felé, de a mindenkori magyar kormány félhivatalos lapjaként egészen 1944-ig liberális szellemiséget is képviselt.
A harmincas-negyvenes évek nacionalista tébolyának a budapesti német, illetve magukat német származásúnak valló polgárok egyszerre voltak befolyásolható és azt elszenvedő alanyai. Ezt az időszakot a második világháború után a bűnösök jogos egyéni elszámoltatása mellett igazolhatatlan kollektív felelősségre vonás követte. Ennek következtében a hatvanas évekre már gyakorlatilag senki nem vallotta magát németnek a fővárosban.
A negyedik magyar modernizációt diadalra vivő 1989-es demokratikus rendszerváltás után újra feltámadt a régi budapesti multikulturális hagyomány. Létrejöttek és működnek a fővárosi kisebbségi önkormányzatok is. Közöttük az egyik legjobban szervezett, legelevenebben működő éppen a németeké.
A budapesti németség történetének mostani megjelentetése tanúsítja e kisebbség szellemi aktivitását és azt, hogy öntudatosan ápolja saját hagyományait. Emellett fényesen bizonyítja, hogy mára Budapest igazi multikulturális, európai metropolisszá vált.

Tartalom

Beköszöntő (Demszky Gábor)    
Előszó (Hambuch Vendel)    
Németek a főváros életében    
Soós István: Történeti áttekintés a kezdetektől 1848-ig    
Hambuch Vendel: József nádor Pest-Budán (1796-1847)    
Spira György: A pesti németek és a magyar negyvennyolc    
Soós István: A német polgárság szerepe Buda, Pest és Óbuda közigazgatásában    
Hanák Péter: Urbanizáció és asszimiláció Budapesten a dualizmus korában    
Fónagy Zoltán: A budapesti németek lélekszáma a 19-20. században    
Fónagy Zoltán: Németek a világvárossá váló Budapesten    
Erényi Tibor: A németség, a szociáldemokrácia és a szakszervezeti mozgalom Budapesten    
Tilkovszky Loránt: Budapest és környékének németsége a két világháború között és után    
Hambuch Géza: Újrakezdés a magyarországi németeknél 1945 után    
Szakolczay Attila: Németek 1956-ban    
Lauer György: A budapesti németség az 1970-1990-es években    
Mayer Éva: Fővárosi német önkormányzatok    
A német polgárság gazdasági szerepe    
Fónagy Zoltán: Német iparoscéhek Pesten és Budán    
Fónagy Zoltán: Német gyárak és gyáriparosok a 19. századi Budapesten    
Frisnyák Zsuzsa: A németség szerepe a főváros közlekedésében    
Csoma Zsigmond: A budapesti és Budapest környéki németek mezőgazdasága és agrártársadalma a 17. század végétől a 20. század közepéig    
A németség és az egyházi élet    
Balogh Margit: A német vonatkozású budapesti plébániatemplomok története    
Franz Walper: A Budapesti Német Nyelvű Katolikus Lelkészség    
Willi Klinkhammer: A Német Nyelvű Katolikus Lelkészség 1997 után    
Eppel János: A németek szerepe a budai és a pesti evangélikus egyház életében    
Daniela Tiggemann: A Budapesti Német Nyelvű Evangélikus Gyülekezet    
Balog Zoltán: A Budapesti Németajkú Református Egyházközösség múltja és jelene    
Gergely Jenő: A németség szerepe a magyarországi keresztényszociális mozgalomban    
Német iskolák a fővárosban    
Soós István: Budapest német iskolái (1686-1918)    
Ernst Deger: Német Birodalmi Iskola (Reichsdeutsche Schule) helyzete az 1930-as években    
Donáth Péter: "Nem ék, hanem összekötő kapocs akarunk lenni e két nép között"    
Krix György: Német iskolaügy Magyarországon az 1940-es években    
Lunczer Teréz: Német nemzetiségi tagozat    
A fővárosi németség kultúrája    
Soós István: A budapesti németség nyelve és nyelvjárásai    
Soós István: Pest-budai német nyomdák    
Soós István: Pest-budai német könyvkereskedők és könyvkereskedések    
Szász Ferenc: A pest-budai német irodalom (1850-1945)    
Schuth János: A magyarországi németek irodalma és művészete az 1970-1990-es években    
Szabó Dezső: A magyarországi németek kalendáriumai    
Soós István: A pest-budai német sajtó    
Pál Vince: A Sonntagsblatt    
Szabó Dezső: A Deutsche Zeitung (Német Újság) 1940-1944    
Schuth János: Német sajtó napjainkban    
Szabó Dezső: Tudományos dokumentáció 1945 előtt    
Manherz Károly: Német tudományos dokumentáció 1945 után    
Klemm László: A pest-budai német nyelvű színházkultúra    
Albert István: A magyarországi német zenekultúra, különös tekintettel Pest-Budára    
Hollós Lajos: A Buda-vidéki németek népzenéje    
Schubert Ferenc: Soroksár zenei életéről    
Közösségi élet, népi kultúra    
Soós István: Német egyletek, egyesületek Budapesten (1925-ig)    
Fónagy Zoltán: Bürger-Miliz és Schützenverein    
Krix György: A Bleyer Jakab Egyesület    
Werkli Flórián: Szőlőművelés, szüret, búcsú és úrnapi körmenet Óbudán    
Boross Marietta: A pest-budai német polgárok és parasztok viselete    
Keszler Mária: Adalékok a Budapesten élő német ajkú lakosság táncéletéhez, szórakozási alkalmaihoz    
Lauer György: A régi országos svábbálok Budapesten    
Lauer György: Soroksár népi kultúrája és gazdasági élete    
Németek a főváros városrészeiben    
Soós István: Budapest német város-, városrész-, földrajzi hely-, utca- és térnevei    
Fónagy Zoltán: Német városrészek Budapesten    
Reisz T. Csaba: Az óbudai németség története (Altofen)    
Fehérvári (Fritz) József: Óbuda német közösségei a 19-20. században    
Elmer István: Németek a hegyek két oldaláról (Schwabenberg)    
Békásmegyer (Krottendorf)    
Pestihidegkút (Hidikut)    
Újlak (Neustift)    
Országút (Landstrasse)    
Krisztinaváros (Kristinenstadt)    
Víziváros (Wasserstadt)    
Kelenföld (Kreinfeld)    
Albertfalva (Sachsenfeld)    
Budafok (Promontor)    
Budatétény (Kleinteting)    
Nagytétény (Grossteting)    
Újpest (Neupest)    
Lipótváros (Leopoldstadt)    
Terézváros (Theresienstadt)    
Erzsébetváros (Elisabethstadt)    
Józsefváros (Josephstadt)    
Ferencváros (Franzstadt)    
Kispest (Kleinpest)    
Pestszenterzsébet (Pestsanktelisabeth)    
Pestszentlőrinc (Pestsanktlorenz)    
Rákospalota    
Rákoskeresztúr (Kresstur)    
Csepel (Tschepele)    
Soroksár (Schorokschar)    
Jeles budapesti németek    
Fónagy Zoltán: József nádor és német építészei    
Gy. Balogh Ágnes: Német származású építészek, építőmesterek tevékenysége Budapesten    
Kapronczay Károly: Németek az orvostudományban    
Nagy László: A természettudományok és a műszaki élet területén alkotó pest-budai német tudósok    
Hoffer József: Német származású magyar labdarúgók    
Hambuch Vendel - Treszl Antal: Ki kicsoda a fővárosi németségben    
Függelék    
Soós István: A budapesti németek történetének válogatott bibliográfiája    
Dr. Hambuch Vendel (A kötet szerkesztőjéről)

Oldalszám: 508

Kiadási év: 1998