A tengerek szerepe a Római Birodalom gazdaságában.

A Római Birodalom sohasem akart tengeri nagyhatalommá válni, ennek ellenére az i. e. 2. század végére olyan államalakulattá fejlődött, amelynek gazdasági és részben politikai sikerét a mediterrán tengerrészek "összekapcsoltsága" biztosította. A tengeri hajózás a leggyorsabb és a legolcsóbb módja volt az információcserének, az utazásnak, valamint az áruk beszerzésének, illetve célba juttatásának.
Jelen kötet nem a Földközi-tengernek a római politikában és hadügyekben játszott szerepét, hanem mint gazdasági erőforrást vizsgálja. Mint minden birodalom, a római is nagymértékben kiaknázta a rendelkezésére álló természeti kincseket, ami nemcsak a szárazföldre, hanem a tengerre is érvényes.

Tartalom

A tenger földrajza
A külső Óceán
Az északi Óceán
Afrika „körülhajózása”
Arábia és a Perzsa-öböl
A keleti Óceán felkutatása
A „mi tengerünk”
A Mediterráneum összekapcsoltsága
Miért sós a tenger?
Áramlatok
Az árapály jelensége
Szelek
A tenger mélysége és a mélységmérés
A tenger gazda(g)sága
Sólepárlás
Halászat és haltenyésztés
Halak a római természettudományos irodalomban
A halieutika mint irodalmi műfaj
Halábrázolások
Halászati módszerek
A halászok
Haltenyésztés
Halfajok áttelepítése, háziasítása, pusztulása
Előhal-kereskedelem
Halfogyasztási szokások
A hal mint vallási jelkép
Halszósz
Halszószgyártás
Halszósz-kereskedelem
Kagylók, csigák
Szivacs
Bíborcsiga
Bisszusz
Igazgyöngy
Korall
Kikötők
Kikötők a Mediterráneumban
Kikötőtípusok
Horgonyzó- és átrakodóhelyek
Városi kikötők
Kikötővárosok
Kikötői épületek és berendezések
Kereskedelmi hajózás
Kereskedelmi hajótípusok
Navigáció
Tájékozódás a csillagokból
Szelek, áramlatok, vízmélység
Periplusok, portolánok
A hajózási idény.
A hajózás veszélyei
A tenger munkásai
Kikötői személyzet
A hajók személyzete
Tengeri kereskedők és hajótulajdonosok
Hajózási főútvonalak
Alexandria-Puteoli
Baetica-Ostia
Africa-Ostia
Narbonensis-Britannia
Alexandria-India
Hajóroncsok kutatása
Függelék
A vietnami Óc Eo és Ptolemaios Kattigarája
A „korporációk tere” Ostiában
Az antikythérai szerkezet
JEGYZETEK
Bevezetés
A tenger földrajza
A tenger gazda(g)sága
Kikötők
Kereskedelmi hajózás
Függelék
Rövidítések
Bibliográfia
Illusztrációk jegyzéke
Személynevek mutatója
Földrajzi nevek mutatója

Oldalszám: 312

Kiadási év: 2016