A szent helyekre vezető zarándokutak a keresztény Európának egyfajta ütőerei voltak a középkorban, maguk a szent helyek pedig a népek találkozó helyei. Itt döbbenhettek rá a különböző nyelvű és etnikumú emberek a kereszténységből fakadó lelki rokonságukra, ám ugyanakkor különbségeikre, gondolkodás- és szokásbeli sajátságaikra is. A kegyhelyek, a zarándoklatok és a búcsújárás világával való ismerkedés napjainkban fontos tehát önmagunk megismerése és európai kapcsolataink szempontjából, de pedagógiai szempontból is.

Tartalom

Előszó
Búcsújárás - kultúra - identitás
Zarándoklat szent helyekre
Az egyház és a vallás kulturális dimenziói Közép-Európában
Búcsújáró körzetek - kulturális övezetek
A vallás mint menedék
A barokk búcsújárás változásai
Magyar és európai kultuszkapcsolatok
A római szentévi búcsúk és Magyarország
Magyar - olasz kultuszkapcsolatok a búcsújárásban
A Loretói Boldogasszony tisztelete Magyarországon
Mariazell és Magyarország
Magyarországi kegyhelyek
Búcsújáró helyek a Győri Egyházmegyében
A könnyező Mária-képek kegyhelyei a XVII-XVIII. századi Magyarországon
Moldvai magyarok a csíksomlyói búcsún
Boldogasszony népe. Az újkori búcsújárás mindennapjai
Zarándokutak a XVIII. századi útlevelek alapján
Remeték a XVIII. századi barokk búcsújáró helyeken
Fogadalmi tárgyak (offerek) magyar búcsújáróhelyeken
A kunszentmártoniak radnai búcsújárása
Búcsúkeresztség
Hagyomány és újítás a búcsújárásban
Irodalom
A tanulmányok könyvészeti adatai
A szerző rövid biográfiája

Oldalszám: 318

Kiadási év: 2001