A Fővárosi Önkormányzat közgyűlése 2020 januárjában fogadta el a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete projektet, amellyel új úton indult el az emlékezetpolitikában. Egyrészt el kellett szakadnia a politikai emlékművek korábban rögzült elképzeléseitől, másrészt a korábbiakhoz képest új kereteket és gyakorlatot kellett találnia az előkészítéshez. A projekt fókuszában ezért nem pusztán az emlékmű mint köztéri műalkotás felállítása állt, hanem a témával kapcsolatos- érzékenyítés és az a párbeszédre épülő folyamat is, amely új szemléletet, a kollektív emlékezet elhallgatott, traumatikus elemeinek új megközelítésmódját kívánja meghonosítani.
Jelen kötet az emlékműállítás előkészítő fázisáról ad képet, s a Budapest Főváros Levéltárában elhangzott történelmi, művészettörténeti, filmtörténeti és pszichológiai előadásokat adja közre, kiegészítve a neves külföldi elméleti szakemberekkel és köztéri művészettel foglalkozó művészekkel készített interjúkkal.

Tartalom

Főpolgármesteri előszó
HÁBORÚKBAN MEGERŐSZAKOLT NŐK EMLÉKEZETE
Kerpel-Fronius Gábor: Megszólaltatott emlékezet
Gy. Németh Erzsébet: Megtörni a fájdalom folytonosságát
Szerkesztői előszó a kötethez
TÖRTÉNETI EMLÉKEZET
Fedeles Tamás: „A katonák kedvük szerint megbecstelenítették.” A nők elleni erőszak a késő középkori Magyarországon
Svégel Fanni: Az első világháború és utóhatásai. Nemi erőszak a közegészségügy és a militarizmus keretrendszerében
Pető Andrea: A második világháborús nemi erőszak emlékezete Magyarországon
Lator Anna Luca: „Azt mondták, nagyon szeretnék látni, ahogy növekednek bennünk a gyerekeik.” Nemi erőszak a délszláv háborúban
Bagi Judit, Lator Anna Luca: „Azt mondták azért erőszakolnak meg, hogy lássák, vajon a tuszi nők is olyanok-e, mint a hutu nők.” Nemi erőszak az 1994-es ruandai népirtás során
Vizuális reprezentációk
B. Nagy Anikó: „Szoknyád az arcodra fogom borítani, a népek elé tárom csupasz alfeled.” Epizódok a nők elleni erőszak irodalmi és képi hagyományaiból
Turai Hedvig: Kéjgyilkosságok, erőszak-fantáziák vizualizálása a két világháború között
Gadó Flóra - Magyar Fanni: A feminista művészet szubverzív stratégiái. A nemi erőszak reprezentációja női nézőpontból a hetvenes évektől a kétezres évekig
Vincze Teréz: Az elmesélhetővé tétel technikái. A nők elleni háborús erőszak emlékezete filmen
Feldolgozás és emlékművek
Schell Gergely: Emlékezés és felejtés. A katonai nemi erőszak feldolgozásának lehetőségei
Leposa Zsóka: Nemi szerepek a köztéri emlékműveken a 19. századtól a világháborús emlékművekig
Mélyi József: A háborúkban megerőszakolt nők emlékművei
Interjúk
Emlékezetről és felejtésről. Aleida Assmann-nal Pető Andrea beszélget
Bűn és/vagy felelősség? Michael Rothberggel Turai Hedvig beszélget
„Vannak, akik szinte minden emlékműre feloldozásként tekintenek.” James E. Younggal Szegedy-Maszák Zsuzsanna beszélget
„Illúzió, hogy politikamentes emlékmű készíthető.” Eduard Freudmann-nal Mélyi József beszélget
„Nem vagyok híve az emlékművek eltávolításának. Kommentálni és kontextualizálni kell.” Németh Ilonával Gadó Flóra beszélget
Abstracts

Oldalszám: 299

Kiadási év: 2022