A kötet annak a Délvidéknek a históriájáról szól, amelynek lakói 1918 és 1944 között háromszor éltek át impériumváltozást. A tanulmányok jó része a mindekori hatalmat gyakorlók gőgjéről, a „másik” démonizálásáról, közösségi emlékezetének, etnikai tudatának, tárgyi, szellemi kultúrájának elpusztításáról, egymás megalázásáról, sőt legyilkolásáról szól. A kisebbségtörténet azonban nem pusztán hanyatlástörténet. Ezért fordítottam nagy figyelmet annak vizsgálatára, hogy a királyi Jugoszlávia erőszakos hatalmi impulzusai hogyan hatottak a délvidéki magyarok kisebbségi stratégiájára, önszerveződésére. Több tanulmány foglalkozik a „hideg napokkal”, az 1942-es újvidéki razziával, illetve a „még hidegebb napokkal”, a jugoszláv partizánok 1944/1945-ös magyarok elleni megtorlásával. A legfontosabb kérdések, amelyekre ennek kapcsán megpróbáltam választ találni, milyen hasonlóságok és különbségek voltak e két megtorló akció mögött, értesült-e a magyar kormány a „vad megtorlásokról”, a kegyetlen gyilkosságokról? Mit tett, mit tehetett ez ellen Budapest, diplomáciai csatornák híján milyen szerepe volt a katolikus egyháznak a megtorlásokról szóló információk közvetítésében? A délvidéki magyarok és szerbek helyzetét nagyban befolyásolták a két ország közötti kapcsolatok. E kapcsolatok alakulásáról is több írást talál a kötetben az olvasó. Ezek nemcsak a megszokott külpolitikai témákról szólnak, de először a hazai és a nemzetközi szakirodalomban, a magyar állampolgárok elkobzott, államosított vagyonának kérdését is elemzik. A. Sajti Enikő

Tartalom

Előszó
I. Összeomlás, hatalomátvétel, kisebbségpolitika
A remény napjai. A nagybecskereki Magyar Nemzeti Tanács, 1918. november
Összeomlás. Hatalomátvétel a Délvidéken, 1918-1920
Az „elcsatoltak nemzedéke”. A délvidéki magyar kisebbség önmegőrzésének lehetőségei és korlátai, 1918-1941
II. Egy bánáti magyar kisebbségpolitikus - dr. Várady Imre (1867-1959)
A Várady család irathagyatéka
Egy gazdag hagyaték életrajzi feldolgozásának módszertani kérdései. Várady Imre (1867-1959) bánáti kisebbségpolitikus
„A mai napon megszűnt a szabadság szeplőtlen fogantatása.” Várady Imre hétköznapjai a Bánátban, 1941-1945
A nagybecskereki cukorgyár vezetői elleni bírósági per, 1946. július
III. Magyarok és szerbek: a „hideg napok” ÉS A „MÉG HIDEGEBB NAPOK”
Háború, kisebbségpolitika, megtorlás: magyarok és szerbek, 1941-1945
Hideg napok a Délvidéken
„A nemzeti lelkiismeret őrállója”. Cseres Tibor: Hideg napok és a „még hidegebb napok”
„Én ezeket magamtól meg sem írtam volna...” Katolikus egyházi források a magyarok elleni partizánmegtorlásokról a Bácskában
„Hideg emlékezet”, vagy befogadó emlékezetkultúra? A magyar történetírás a partizánmegtorlásokról
A magyarok elleni partizánmegtorlás a Délvidéken. A történetírás eredményei és kérdőjelei
IV. Magyarország és Jugoszlávia
„Ahol egy szerb van, ott van Szerbia.” Nikola Pasic és Trianon
Magyarország és Jugoszlávia a területi visszacsatolások időszakában, 1938-1941
A déli szomszéd világa. Jugoszlávia magyar tükörben, 1945-1948
Egy jugoszláv kommunista karrierje a háború utáni Magyarországon. Rob Antal (1909-1965)
A magyar vagyonok kisajátítása, államosítása Jugoszláviában 1945 után
Bibliográfia
Személynevek mutatója
Településnevek mutatója
A tanulmányok eredeti megjelenési helye
Summary

Oldalszám: 393

Kiadási év: 2023