A 18. és a 19. század fordulóján Kelet-Közép- és Dél-kelet-Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának a tagjai három nagy multietnikus politikai egység, az Oszmán, a Habsburg és az Orosz Birodalom alattvalói voltak. Az azóta eltelt 200 év folyamán a régió politikai térképe alaposan átalakult. A nagy birodalmak helyén kisebb és nyelvi-kulturális szempontból homogénebb politikai szerződések - zömmel nemzetállamok - jöttek létre. Ezek száma ma éppen 20. Nemzet, nemzetiség és állam viszonyának diszharmóniája mindazonáltal nem tűnt el, csupán új formákat öltött. A nacionalizmus ma is a térség békéjét és stabilitását veszélyeztető tényezők egyike. E kötet tárgya a régió nemzetállami átalakulásának és ezzel összefüggésben a nemzetileg motivált államközi és államon belüli ellentétek történeti alakulásának a bemutatása, valamint a konfliktuskezelés technikáinak áttekintése és értékelése.
A kötet jó szívvel ajánlható mindazoknak, akik a napi híradásoknál, politikai nyilatkozatoknál és jószándékú, ám gyakran mégis felszínes szólamoknál mélyebben, a történelmi megismerés és a pártatlan megértés igényével szeretnének eligazodni napjaink egyik legösszetettebb és legnehezebben érthető problémakörében.

Tartalom

Előszó
Bevezetés. A fogalmak tisztázása
Nemzet, állam, nemzetállam
Közép- és/vagy Kelet-Európa?
A térség népei és premodern államai
Demográfiai alapok
A középkori államalakulatok
Az Oszmán Birodalom
A Habsburg Birodalom
Az Orosz Birodalom
Poroszország
Nemzetek születése
A nemzetté válás premodern gyökerei
A modern nacionalizmusok kialakulása
A lengyelek
Az ukránok és a ruszinok
A fehéroroszok
Az észtek
A lettek
A litvánok
A magyarok
A csehek
A szlovákok
A románok
A szlovének
A horvátok
A szerbek
A bolgárok
Az albánok
A görögök
A macedónok
A zsidók
A cigányok
A Balkán felszabadulása és Kelet-Közép-Európa függetlenségi harcai
A szerb autonómia
A görög függetlenség
A román fejedelemségek autonómiája
Az 1830-as és 1846-os lengyel felkelések
1848-1849 és a Habsburg Birodalom
A román fejedelemségek egyesülése
A Habsburg Monarchia reformja
Az 1863-as lengyel felkelés
A bolgár állam megalapítása és az 1878-as berlini kongresszus
A macedón kérdés
Az 1912/13-as Balkán-háborúk és az albán állam létrejötte
Az 1905-ös oroszországi forradalom hatása
Az I. világháborús hadicélok és a versailles-i rendezés
A hadicélok
Ha a háborút a központi hatalmak nyerték volna meg
A nyugati szövetségesek elképzelései
Lengyelország és a balti államok határai
A Duna-medence új rendje
A délkelet-európai határváltozások
Többség, kisebbség és kisebbségvédelem a két világháború között
A térség kisebbségei
A kisebbségvédelem rendszere - elméletben
A kisebbségek helyzete - a gyakorlatban
Csehszlovákia
Jugoszlávia
Lengyelország
Románia
A balti államok
Bulgária és a homogén nemzetállamok
A Népszövetség kisebbségvédelmi gyakorlata
A regionális együttműködés kudarca
A német "Neue ordnung"
Német-olasz-orosz érdekszféra-politika
A náci Lebensraum-politika
A szövetségesek hadi céljai és a párizsi rendezés
A béke előkészítése
A békekötés
Többség, kisebbség és kisebbségi politika a II. világháború után
A Szovjetunió
Jugoszlávia
Csehszlovákia
Románia
Bulgária
A homogén nemzetállamok
A cigányok
1990-1997: A nemzetállamiság diadala és kudarca
A Brezsnyev-doktrína feladása és a "szovjet blokk" önállósulása
A Szovjetunió felbomlása
Jugoszlávia felbomlása
Csehszlovákia felbomlása
Régi és új kisebbségek, régi és új feszültségek
Az albánok
Vajdasági magyarok
Isztriai olaszok
Bulgáriai törökök
A román nacionalizmus neuralgikus pontjai
Európa legnagyobb kisebbsége: az orosz
A lengyel kisebbség
A lengyelországi szláv és német kisebbség
A morvaországi regionalizmus
A szlovákiai magyarok
Kárpátalja
A cigányok
Befejezés. A nemzetiségpolitika lehetőségei és a nemzeti kisebbségek jövője
A nemzeti homogenizáció technikái
A polietnikus nemzetiségpolitika típusai
A nemzetközi szervezetek megközelítése
Irodalom
Térképek jegyzéke
Ábrák jegyzéke
Táblázatok jegyzéke
Névmutató

Oldalszám: 437

Kiadási év: 2020