Románia nem kizárólag a román etnikumúak alkotása. A történelem során élt mellettük számos idegen és kisebbségi. A két világháború közti Nagy-Románia, bár egységes nemzetállamnak nevezi önmagát, egyike Európa legváltozatosabb etnikai palettájú országának. Kiváltképpen a városi kör volt kozmopolita, a burzsoázia pedig nagy mértékben nem román eredetű. Mélyreható kutatások szükségesek ezen etnikumok történelméről. Hencz Hilda jó példával jár elől ilyen szempontból a bukaresti magyarokról szóló könyvével. Románia fővárosa valóban magyar város volt, ahogy voltak időszakok, amikor görög, zsidó vagy éppen német volt. 1930-ban körülbelül 640 ezer lakosából 24 ezer volt magyar nemzetiségű, minden társadalmi és szakmai réteget képviselt. Alapos dokumentálással, figyelemreméltó alapossággal és szakmai szigorral rekonstruálja a szerző lépésről lépésre a bukaresti magyar közösség alakulását. Vitathatatlan történetírási siker.

Tartalom

BEVEZETÉS
A források kényes kérdéséről
A KEZDETEKTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG A magyarok idegen állampolgárokként
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐSZAK Kisebbségiként túlélni egy egységes nemzetállamban
A KOMMUNISTA IDŐSZAK
Felemelkedés és hanyatlás a hatalom árnyékában
A’89 UTÁNI IDŐSZAK
Lehet még szó a holnapról?
NÉVMUTATÓ
BIBLIOGRÁFIA

Oldalszám: 361

Kiadási év: 2016