A ​társadalom-lélektan, a kultúraelmélet és a bölcselet területein átívelő kötetben a szerző olyan diskurzusokkal – szóbeszédekkel, pletykákkal, vagy a kulturális antropológia és a szociológia új fogalma szerint „városi legendákkal” – foglalkozik, amelyek korunk társadalmaiban a világ megértésének és a tudás alakulásának fontos hordozóiként szerepelnek. Benvenuto ahhoz a kortárs társadalom- és kultúraelméleti irányzathoz csatlakozik, mely szerint ugyan a modernitás egyik fő jellemzője a poszttradicionális rend bevezetése, a hagyományokat és a szokásokat mégsem váltotta fel a racionális tudás bizonyossága. Sergio Benvenuto ezeket a kérdéseket egy igen originális problémafelvetés, a szóbeszédek és pletykák alakulásának és struktúrájának elemzése mentén végzi. Megközelítésének filozófiai kiindulópontja Martin Heidegger Lét és idő című művében a fecsegéssel kapcsolatosan megjelent eszmefuttatása. Benvenuto viszonylag tágan (és természetesen neutrálisan, nem pejoratívan) értelmezi a pletyka fogalmát: olyan populáris diskurzusként, amely nem bizonyított, vagy már megcáfolt értesüléseket tartalmaz, és amely – legyen bár a laikus képzelet terméke vagy szakértői forrásokból származó információ – azért válik népszerűvé, mert tudásként, objektív hírként jelenik meg, néha csökkentve, máskor épp növelve a korunk információs társadalmaiban megjelenő bizonytalanságokat.

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz
Bevezetés
Miért foglalkozunk a szóbeszédekkel?
A pletykálkodási ösztön
Pszichológusok és szóbeszédek I. A szóbeszéd mint memória
Pszichológusok és szóbeszédek II. Járványelmélet
A szóbeszédek „tragikuma”
Emberbarát szóbeszédek
Értelmező szóbeszédek
A szóbeszéd retorikája
A halál és a gyerekek
Pentesilea hálózata
Irodalom

Oldalszám: 191

Kiadási év: 2004