1948 tavaszán Sztálin egy újabb hidegháborús frontot nyitott, ezúttal a formálódó szovjet táboron belül, Jugoszlávia ellen. A jugoszláv vezetés megtörése azonban a gazdasági és politikai nyomásgyakorlás, Josip Broz Tito, az „imperializmus láncos kutyája” elleni rágalomhadjárat ellenére nem sikerült. Mindez korántsem jelentette azt, hogy Titónak ne kellett volna Moszkva-barát ellenzékkel számolnia. A megtorlástól, a megfélemlítéstől és az egzisztenciális ellehetetlenítéstől tartva politikai okokból többen el is menekültek Jugoszláviából, soraikból politikai emigráns közösségek szerveződtek a Szovjetunióban és a szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai szatelitállamokban. Csoportjuk Magyarországon is létrejött. A politikai emigránsok aktívan részt vettek a jugoszláv-ellenes rágalom- és propagandahadjáratban, sőt kémtevékenységet is végrehajtottak déli szomszédunk területén. Mindeközben őket is elérte a kor paranoid légköre, közülük többeket megfigyeltek, internáltak vagy fogtak perbe. Az emigránsok legjelentősebb képviselője, egyben első vezetőjük a Rajk-per harmadrendű vádlottjaként ismertté vált Lazar Brankov volt. A kötet lapjain e meglehetősen zárt, számos belső problémától szenvedő, a hatalomra ráutalt és annak ki is szolgáltatott közösség politikai tevékenységével, mindennapjaival, de dilemmáival, meghasonlásaival és útkereséseivel is megismerkedhet az olvasó. A szerző a hidegháború, a szovjet-jugoszláv konfliktus és a magyar-jugoszláv kapcsolatok hármas koordinátarendszerébe helyezve, magyarországi és szerbiai levéltári források alapján egészen Tito haláláig (1980) követi nyomon történetüket.

Tartalom

Előszó
A SZOVJET-JUGOSZLÁV KONFLIKTUS
A szovjet-jugoszláv konfliktus hatása a magyar-jugoszláv kapcsolatokra
Egy konfliktus nem várt következményei
A MAGYARORSZÁGI EMIGRÁNS KÖZÖSSÉG MEGSZERVEZÉSE
Lazar Brankov emigrálása és emigrációszervező tevékenysége
A HATALOM CÉLKERESZTJÉBEN. EMIGRÁNSOK A KONCEPCIÓS PEREK ÚTVESZTŐIBEN
A Rajk-per harmadrendű vádlottja
Dusán Vidovic elrablása. Egyéni koncepciós perek az emigránsok körében
Kémper Ágasegyházán
A MINDENNAPOK VILÁGA
Az emigráció létszáma, társadalmi és szociális összetétele
Anyagi és nyelvi nehézségek
Mindennapi problémák, belső széthúzás
A többszörös ellenőrzés hálójában
Állampolgárság, párttagság
Kitekintés és összevetés: görög és spanyol emigránsok Magyarországon
A MAGYARORSZÁGI JUGOSZLÁV EMIGRÁNSOK POLITIKAI TEVÉKENYSÉGE
Az emigránsok rádiós propaganda tevékenysége
A sajtópropaganda
Az emigráns propaganda 1953 után
A terjesztés fonákságai
Kémkedés, megfigyelés, belső elhárítás
A POSZTSZTÁLINI IDŐSZAK
A szovjet-jugoszláv és a magyar-jugoszláv kapcsolatok 1953 után
A koncepciós perek felülvizsgálatának labirintusában
Két malom közt: az intézményes keretek felszámolása után
Az emigránsok politikai reaktivizálódása
Az emigránsok 1962 után
Életrajzok
Felhasznált források és szakirodalom
Mellékletek
Summary

Oldalszám: 293

Kiadási év: 2017