Könyvünknek az a célja, hogy egy eddig kevéssé ismert tudományterületet tárjon a nagyközönség elé, a pragmatikát, a mi nem más, mint a kommunikáció és a megismerés során megnyilvánuló nyelvhasználat tanulmányozása. Ez tehát egy népszerűsítő mű.
Mint tudjuk, a népszerűsítés a szakember számára kockázatos vállalkozás, hiszen egyfelől úgy érzi, hogy nagyobb pontosságra kellene törekednie, ettől azonban a szövege a célzott közönség számára érthetetlenné válna, másfelől viszont szüntelen szemrehányásokat kap kollégáitól túlzott leegyszerűsítései miatt. Elébe megyünk a kritikáknak, és előre beismerjük, hogy könyvünk egyoldalú, kizárólag a mi pragmatikáról alkotott képünket tükrözi (de milyen más képet javasoltunk volna, ha már egyszer mi írtuk?), továbbá részleges és részrehajló is.

Tartalom

Előszó
Bevezetés
Hal és a Turing-próba (időleges) kudarca
Mire való a nyelv?
Kód-e a nyelv?
Gondolatokat tulajdonítani másoknak
Konklúzió
A pragmatika születése
Bevezetés
Austin és a pragmatika születése
Searle és a beszédaktus-elmélet
A performatív hipotézis és a performadoxon
Miféle beszédaktus a fikció és a hazugság?
Az őszinteség feltétele, a beszélő mentális állapotai és a hiedelem paradoxona
A beszédaktus-elmélet nem kognitív elmélet
A nyelvészeti pragmatika
Konklúzió
A pragmatika és a kognitív tudomány
Bevezetés
Grice és a nem természetes jelentés fogalma
Grice és a társalgás logikája
Grice, Searle és a közvetett beszédaktusok kérdése
Grice, Searle és a társalgási implikatúrák
Nem demonstratív inferencia, implikatúrák és közös ismeretek
Grice és Searle elméletének kognitív jelentősége
Konklúzió: a kognitív pragmatikával szemben támasztott követelmények
Grice öröksége és a kognitív pragmatika
Bevezetés
A kód és az inferencia
A pragmatikai folyamatok specifikusan a nyelvre jellemzők vagy függetlenek tőle?
Fodor és az emberi agyműködés moduláris ábrázolása
Nyelvészet és pragmatika, perifériás rendszer és központi rendszer
Fogalmak és kontextus
Miben tekinthető Sperber és Wilson Grice követőinek?
A reláció maximájától a relevnaciaelvig
A relevancia: hatás és erőfeszítés
A relevancia, a kontextus kiválasztása és az interpretációs folyamat leállítása
Konklúzió
Kogníció és igazság
Bevezetés
Milyen legyen a világról alkotott reprezentáció, mi a célja és milyen alakot öltsön?
Igazság és kijelentés
Logikai forma és propozíciós forma
Explicitálások, implicitálások és nyelvi aluldetermináltság
Explicitálások, nyelvi aluldetermináltság és igazság
Pragmatikai megoldás a Mooer-féle paradoxonre
Nyelv és igazság
Konklúzió
Logika, inferencia és pragmatika
Bevezetés
Indukció és dedukció
"A Föld lambölyű"
A pragmatikai inferenciák deduktívak
Deduktív logika és kijelentéskalkulus
Kiküszöbölési szabályok és relevancia
Hiedelmek, meggyőződések és igazság
Konklúzió
A fogalomalkotás
Bevezetés
Innátizmus, fogalmak és indukció
"Gavagai!"
Homályos fogalmak és prototípus-elmélet
A prototípusmodell bírálata
A kategóriába tartozás látszólagos fokozatiságának másfajta értelmezése: a sztereotípia
A fogalomalkotás hipotetikus-deduktív modellje
Konklúzió
Nyelv és fogalom
Bevezetés
A strukturalista szemantika
A kategorizáció strukturalista elméletének bírálata
Konceptuális és proceduális tartalom
Procedurális tartalom és konnektívumok
A procedurális és a konceptuális tartalom elkülönítésének ontológiai megközelítése
A fogalmak lehorgonyzása
Konklúzió
A nyelv szó szerinti és nem szó szerinti használata
Bevezetés
A szó szerinti és a nem szó szerinti használat elkülönítése a relevanciaelméletben
A szószerintiség és a nem szószerintiség közti határvonal
Szószerintiség, nem szószerintiség és hasonlóság
Nem szószerintiség és megközelítő diskurzus
Nem szószerintiség és metafora
A beszélő elkötelezettsége és a beszédaktusok leírása a relevanciaelméletben
Fikció és szószerintiség
Fikció, igazság és interpretáció
Megközelítő használat, a fogalmak hatályos vagy körvonalazatlan természete
Konklúzió
Konklúzió
Bevezetés
A gondolkodás elmélete és a beszélő szándékai
A diskurzus kompozicionalitása
Grammatikalitás és mondat, koherencia és diskurzus
A diskurzus "kognitív" megközelítése
A diskurzus redukcionista megközelítése a relevancia fogalmának segítségével
Konklúzió
Irodalomjegyzék

Oldalszám: 210

Kiadási év: 2006